A Forma-1 2009-re több okból is nehéz helyzetbe került. A gazdasági válság szinte minden sportban érezhető volt, az első számú autóverseny-sorozatban különösen. Kezdődött a Honda 2008 év végi kiválásával, és már tudni, hogy jövőre a stabilnak tartott BMW sem folytatja. Előbbi helyére utolsó pillanatban beugrott az addigi csapatfőnök, Ross Brawn, aki hosszú évek óta a sportág kulcsfigurája, így a gárda megmenekült és azóta is BrawnGP néven fut. A német gyár a Magyar Nagydíj után jelentette be elhatározását, miszerint jövőre teljesen kivonul a sorozatból. A megüresedett helyre pályázni lehet, ahol a legjobb esélyekkel a spanyol Epsilon Euskadi és brit a Prodrive indul.

A másik tényező a FIA és a FOTA vitája volt a tervezett szabálymódosításokkal kapcsolatban, amely a sorozatos tárgyalások ellenére csak nem akart véget érni. A sarokpont a költségvetési plafon volt, ami ellen a nagyobb klubok azonnal tiltakozni kezdtek, mondván, ne élvezzen előnyöket az a klub, amelyik náluk jóval kevesebb pénzt fektet be a csapatba. Mindenki ragaszkodott a saját álláspontjához, de kölcsönös fenyegetőzések után – amelyek valóban a Forma-1 szétesésével fenyegettek – végül megállapodtak a felek.

Még vissza se tért, de búcsúzik © AP

Ilyen közegben természetesen a Forma-1 is veszített népszerűségéből. A Magyar Nagydíj időmérőjén történt baleset és annak utóélete viszont új életet lehelt a sokak által lassú haldoklásnak indult sportba. Felipe Massa balesete után négy nappal ugyanis a Ferrari bejelentette, hogy a hétszeres világbajnok Michael Schumacher helyettesíti a szerencsétlenül járt brazilt. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy első és eddig egyetlen F1-es világbajnokuk visszatérésére a német drukkerek, a német piac is visszatért volna a Forma-1 vérkeringésébe.

Beszéltek szakmai becsvágyról, a sportág szeretetéről, bizonyításról és nem utolsó sorban pletykáltak a háttérben meghúzódó ötmillió euróról. Mindenki elégedett volt, megnyugodtak a kedélyek. Azonban mindössze két hétig volt alkalmuk ünnepelni a pilóta és a sport rajongóinak, illetve ugyanennyi idejük volt a valenciai Európa Nagydíj szervezőinek a Fernando Alonso eltiltása miatt várható bevételi kiesést képzeletben negyvenezer német drukkerrel helyettesíteni. A csoda azonban elmaradt.

"Az orvosom azt mondta, hogy igenis vállaljuk a teszteket, hagyjunk időt és legyen minél nagyobb a nyomás rajtam - kezdte azt a bejelentését Schumacher, amit a szurkolók zöme nem szeretett volna hallani. - Így látjuk majd a fejlődést. Végül, bár mindent megtettünk, én pedig a lehetőségekhez képest a legjobban igyekeztem felkészülni, mégsem sikerült." A nagy visszatérés, amely lázban tartotta a sportág szerelmeseit, mindenki várakozása ellenére elmaradt. 

                                               SCHUMACHER 2009-ES FELKÉSZÜLÉSE

Közbeszóltak az orvosok, no meg az, hogy a német pilóta szeret ugyan versenyezni, de az egészségét még ennél is jobban. Egy korábbi, motoros bukást követő komoly nyaksérülésre hivatkozva - amiről kiderült, hogy koponyaalapi töréssel járt együtt - a legenda lemondott a váratlan lehetőségről. Hiába mondták, hogy tehetségéhez képest fiatalon – 37 évesen – vonult vissza, hogy még mindig helye van akár a Ferrari csapatában is, Schumacher nem kockáztatott. Pedig nyilván nemcsak a visszatérés számított volna unikumnak, hanem az is, hogy az egykori nagy ellenféllel, a finn Kimi Räikkönennel most vállt vállnak vetve harcoltak volna a maranellóiak színeiben.

Tagadhatatlan, hogy Schumacher méltó a nagy elődökhöz és a sportág közelmúltjának – sőt egészének – egyik legmeghatározóbb alakja. Viselkedésével, teljesítményével színt vitt a sportba és méltóságot adott neki még akkor is, ha többen kissé unalmasnak tartották a Forma-1 2000 és 2004 közötti szakaszát a Ferrari-Todt-Schumacher trió lehengerlő fölénye miatt. "Nincs Forma-1 Schumacher nélkül" - hangoztatták a szurkolók 2006 után, a kérdés azonban kísértetiesen hasonlít a "nincs NB I Fradi nélkül" rigmushoz. Ugyanis gyorsan kiderült mindkettőről, hogy egyáltalán nem állják meg a helyüket. Bár amíg voltak, színesítették a palettát, rangot adtak a sorozatnak/bajnokságnak, távozásuk után nem szűnt meg a világ, nem omlott össze a sorozat/bajnokság, és volt, aki betöltötte az űrt, amit maguk után hagytak.

Michael Schumacher 1991-es felbukkanását a Forma-1-ben már számos komoly eredmény előzte meg. Húszéves kora előtt sikert sikerre halmozott gokartban, melynek csúcspontja az 1987-es Európa-bajnoki cím volt. A következő évben már versenyautóban ült, és tízből kilenc győzelemmel meg is nyerte a Formula König sorozatot, de ezzel párhuzamosan kiemelkedően teljesített az európai- (2. hely) és a német Formula Ford 1600-ban is (6. hely). Ez a teljesítmény belépőt biztosított neki a Formula 3-ba, már csak azért is, mert ekkor találkozott későbbi (egyben mostani) menedzserével, a fiatal tehetségekre vadászó Willi Weberrel.

A vezető 1989-ben saját csapatához, a WTS Racinghez szerződtette, melyet Schumacher rögtön egy harmadik hellyel, következő évben pedig egy bajnoki címmel hálált meg. Itt már együtt versenyzett későbbi Forma-1-es riválisaival, és előrevetítve a jövőt, legnagyobb ellenfele a finn Mikka Häkkinen volt. Bár eredményei valóban meggyőzőek voltak, mégsem kizárólag ezeknek köszönhette indulását a legrangosabb autóverseny-sorozatban. A Jordan F1-es csapatának belga pilótája, Bertran Gachot ugyanis börtönbe került, Schumacher menedzsere pedig gyorsan reagált a hirtelen változásokra.

A fiatal németnek tesztelési lehetőséget harcolt ki az ír csapatnál, és védence élt is a lehetőséggel: lenyűgözte a vezetőket. Nem volt kérdés: egyetlen (!) tesztelés után ő indulhatott Gachot helyén az 1991-es Belga Nagydíjon. Spa-Francorchamps-ban ragyogóan szerepelt az időmérő edzésen (7. hely), a futamon ellenben kuplunghiba miatt rögtön a rajt után kiesett. Azonban így is felfigyeltek rá a Benetton vezetői, és bár volt kisebb vita a szerződések körül, hiszen a fiatal és tehetséges pilóta mindenkinek kellett, ő és menedzsere végül a brit csapatot választotta.

A Benetton-Ford-ban, 1992, Belga Nagydíj

A fiatal Schumachernek nem akármilyen mezőnyben kellett megállnia a helyét. Ayrton Senna, Nigel Mansell, Alain Prost, Nelson Piquet, Jean Alesi, Gerhard Berger, Riccardo Patrese, Michele Alboreto - egy újoncnak mindent el kell követnie, hogy egy ilyen társaságban akárcsak észerevegyék. Bár csak öt futamon indult, négy pontot szerzett és rendszeresen felvette a versenyt csapattársával, a háromszoros világbajnok Piquet-vel, aki év végén vissza is vonult. A következő szezon végén Schumacher már harmadik lett a Benetton-Forddal, a Belga Nagydíjat pedig meg is nyerte.

A sikerszéria az 1994-ben csúcsosodott ki, ám akkor Ayrton Senna halála beárnyékolta az évet. Akárcsak az, hogy Schumacher a mindent eldöntő utolsó futamon, az Ausztrál Nagydíjon összeütközött a fő rivális Damon Hillel (Williams-Renault), így övé lett a világbajnoki cím. A Benetton 1995-ben motort váltott a Renault-ra, ami újabb világbajnoki címet hozott a csapatnak és első számú pilótájának, és ekkorra a Hill-Schumacher ellentét (amely talán már több volt egyszerű rivalizásnál) is enyhülni látszott.

Ráadásul a német versenyző a következő évben (1996) a gyengélkedő Ferrarihoz szerződött, így szinte tálcán kínálta a világbajnoki címet brit riválisának, aki élt is vele. Az első évek a maranellóiaknál a csapatépítésről szóltak, egyre jobban összekovácsolódott a későbbi sikerduó, a Jean Todt (csapatfőnök) - Michael Schumacher kettős. Bár az 1997-es szezon végén mindenestül diszkvalifikálták a jerez-i futamon történt ütközés miatt, Schumacher az olasz klub egyik legjobb igazolása lett. Nemcsak remek pilóta volt, de együtt élt a csapattal, folyamatosan segítette munkájukat. Az autóversenyzés nála nem ért véget ott, hogy kiszállt az autóból.

Egybehangzó vélemény, miszerint Schumacher egyik titka az volt, hogy profi szakemberekkel vette körül magát, akik között ő maga is érvényesülni tudott. Nem utolsó sorban pedig Rubens Barrichello személyében a Ferrari olyan csapattársat igazolt mellé, aki segíteni tudta személyes ambícióit. Bár tény, hogy ez utóbbi állítás sosem volt kimondva, mégis nyílt titok volt. Egyrészt az ellenséges ovációt kiváltó csapatutasítások is alátámasztották ezt (a legismertebb eset a 2002-es Osztrák Nagydíj volt, ahol a brazil a célegyenesben átengedte a győzelmet Schumachernek), később pedig maga Barrichello is többször utalt erre. Mindenestre az tény, hogy ez a kitartás, eltökéltség és szakértelem sorozatban öt egyéni (2000-2004) és hat konstruktőri világbajnoki címet eredményezett (1999-2004) a Scuderiának.

INTERJÚ MICHAEL SCHUMACHERREL (részlet)

Mit gondol, lehetett volna jobban is felkészülni a visszatérésre? Michael Schumacher: Először is, senki sem számított Felipe sajnálatos balesetére. Nem terveztünk semmit. Így egyben azt is gondolom, erre a szituációra nem lehett jobban felkészülni, mint mi tettük. Már vannak olyan találgatások és pletykák, miszerint Ön talán már jövőre visszatérhet. Michael Schumacher: Ebben az üzletben nagyon gyakoriak és természetesnek tekinthetők az ilyen spekulációk. Mindenkinek megvan a saját véleménye, de én most leginkább csalódottságot érzek amiatt, hogy nem úgy alakultak a dolgok, ahogy vártam. Nem tudok másra gondolni, egyelőre ezt kell megemésztenem. Mit gondol Luca Badoer beugrásáról? Michael Schumacher: Először is, Luca nagyszerű barát. Felkészült, készen áll a megmérettetésre, hiszen évek óta ez a munkája: tesztelni és készen állni, ha történik valami. Egyszóval ő nem egy akárki, aki csak beül a kormány mögé úgy, hogy nem tett érte semmit. Felipe balesete óta pedig még keményebben dolgozik. Rögtön azt mondtuk neki, hogy először megvizsgáljuk, én bírom-e fizikailag ezt az egészet, ő addig tartsa formában magát. Nem látok olyan okot, ami kétségbe vonná a tudását és azt, hogy elég jól ismeri a csapatot. Ő a legjobb választás. Ugyan régóta nem vetették be élesben, de egy pilótából sosem veszik ki a tűz és kívánom, hogy oldja meg jól ezt a kemény feladatot. Kemény lesz ezzel szembenézni, de ha valaki képes rá, akkor az Luca. (forrás: autosport.com)

A kétszeres világbajnok (1998, 1999) Mika Häkkinen 2001-es visszavonulása után olyan új, tehetséges és fiatal pilóták kerültek a rivális szerepkörbe, mint a finn Kimi Räikkönen, vagy a Schumacher utolsó aktív éveiben két világbajnoki címet nyerő spanyol Fernando Alonso. Monzában, a 2006-os Olasz Nagydíj után bejelentette, hogy 37 évesen visszavonul a Forma-1-től. Alonsóval nagy küzdelemben végül alulmaradt, így másodikként fejezte be pályafutása (eddigi) utolsó idényét. Később még tesztelt ugyan a Ferrarinál, nem is rossz eredménnyel, de saját bevallása szerint a visszatéréssel egészen a 2009-es balesetig nem foglalkozott érdemben.

A sportág generációváltása ugyanakkor nemhogy befejeződött volna, hanem az utóbbi években kezdődött el igazán. Nico Rosberg, Lewis Hamilton, Nelsinho Piquet feltűnése élő példája ennek, Schumachert ugyanakkor nem felejtették el. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a hasonló kvalitásokat mutató, már fiatalon is agilis, gyors és rendkívül tehetséges Sebastian Vettelt (aki a szóban forgó generációváltás egyik emblematikus figurája lett) máris az ő utódjaként emlegetik.

A szurkolók megnyugodhatnak, hiszen a Forma-1 a jelek szerint még nem esik szét. Sőt, bővül, bár ez nem jelenti azt, hogy egyben stabilabb is lenne. A problémák átmenetileg megoldódtak, de előre megjósolható, hogy az idei nem az utolsó csörte volt a két fél között. Schumacher 2009-es visszatérése nem sikerült, hiába élte bele magát mindenki, beleértve az érintettet is.

Dr. Johannes Peil, a német legenda orvosa szerint egy ilyen sérülésből felépülni nagyjából egy év, utána a visszatérésnek semmi akadálya. Akkor feltehetően már nem lesz ilyen egyszerű és kézenfekvő, de a nagy csinnadratta közepette az talán elkerülte a figyelmünket, hogy Schumacher ezúttal sem zárta ki későbbi visszatérését.

MICHAEL SCHUMACHER ADATLAPJA

Név: Michael Schumacher Állampolgárság: német Született: 1969.01.03., Hürth-Hermülheim Forma-1-es csapatai: Jordan (1991), Benetton (1991-1995), Ferrari (1996-2006) Futamok: 250 (249) Győzelmek száma: 91 Pole pozíció: 68 Dobogó: 154 Leggyorsabb körök: 76 Eddig szerzett pontjai: 1369 Világbajnoki címei: 1994, 1995, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004 Michael Schumacher hivatalos weboldala

MICHAEL SCHUMACHER FORMA-1-ES EREDMÉNYEI

ÉV	CSAPAT	FUTAM	GYŐZELEM	PONT	HELYEZÉS
1991	Jordan	1	-	0	14.
1991	Benetton	5	-	4	14.
1992	Benetton	16	1	53	3.
1993	Benetton	16	1	52	4.
1994	Benetton	14	8	92	1.
1995	Benetton	17	9	102	1.
1996	Ferrari	16	3	59	3.
1997	Ferrari	17	5	78	DISZKV.
1998	Ferrari	16	6	86	2.
1999	Ferrari	10	2	44	5.
2000	Ferrari	17	9	108	1.
2001	Ferrari	17	9	123	1.
2002	Ferrari	17	11	144	1.
2003	Ferrari	16	6	93	1.
2004	Ferrari	18	13	148	1.
2005	Ferrari	19	1	62	3.
2006	Ferrari	18	7	121	2.

* vastagon szedve a világbajnoki címek


A MICHAEL SCHUMACHER ÁLTAL TARTOTT FONTOSABB FORMA-1-ES REKORDOK:

  Világbajnoki címek: 7 (1994, 1995, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004)
  Egymást követő vb-címek: 5 (2000-2004)
  Futamgyőzelmek: 91
  Egymást követő győzelmek: 7 (2004-ben)
  Győzelmek száma egy csapatban: 72 (Ferrari)
  Győzelmek száma egy nagydíjon: 8 (Francia Nagydíj)
  Győztes nagydíjak száma: 22
  Az első és az utolsó futamgyőzelem közti naptári különbség: 14 év, 1 hónap, 2 nap
  Második helyek: 43
  Dobogós helyek: 154
  Egymást követő dobogós helyek: 19 (2001-2001)
  Pontszerő helyek: 190
  Egymást követő pontszerző helyek: 24 (2001-2003)
  Körök száma vezető helyen: 4741 (22155 km)
  Pole pozíció: 68
  Rajt az első sorból: 115
  Leggyorsabb körök: 76
  Kettős győzelmek (pole pozíció és futamgyőzelem): 40
  Világbajnoki pontok: 1369
  Győzelmek száma egy szezonban: 13 (az összes 72%-a)
  Egy szezonban futott leggyorsabb kör: 10 (2004)
  Legtöbb pont egy szezonban: 148 (2004)
  Legtöbb dobogós hely egy szezonban: 17 (2002)