A jamaikai sprinter, aki minden kétséget kizáróan egyeduralkodó jelenleg a síkfutás királykategóriájának számító száz (és kétszáz) méteren, a pekingi olimpián sokkolta a szurkolókat és a szakembereket hihetetlen eredményeivel, amivel erős kontrasztban áll könnyed stílusa. Királysága a sprintervilágban egyelőre megdönthetetlennek tűnik, hiszen Berlinben újfent olyan időt futott, amiről korábban csak álmodni lehetett. És sokak szerint nincs vége.

A német fővárosban 9,58-as eredmény állt a táblán, mikor célba ért, száz méteren annyit verve a mezőnyre, amennyit egy általános iskolás hetedikes ver a harmadikosokra. Talán még sosem volt ez a tizenegy századmásodperc ilyen nagy idő. Usain Bolt ennyit javított olimpiai világcsúcsán és saját bevallása szerint itt nincs vége a rekordok döntögetésének.

A XXI. század atlétájának prototípusa © AP

„9,4-et mondtam, szerintem ott fogok megállni – nyilatkozta magabiztosan az atléta. – Persze ezt nem lehet előre tudni, mindenestre nem állok itt meg, az biztos.” A jamaikai sprinter egyben megváltoztatta azt a sportberkekben is elfogadott nézetet, hogy hogyan is néz ki egy ideális rövidtávfutó. Carl Lewis, a sportág 80-as és 90-es éveinek meghatározó alakja 183 centis magasságával tipikus példája volt az izmos, csupa erő atlétáknak, aki több időt töltött a konditeremben, mint a futópályán. Az utóbbi negyven év atlétáit márpedig ilyenre formálták.

Usain Bolt ellenben, a 21. század futófenoménja 195 centiméter magas, végtagjai lazák és szikárak, és mintha a gravitáció sem parancsolna neki, mikor futni kezd. Persze a modern edzéstechnikák és az előírt táplálkozás sokat segítenek a mai sportolóknak, ennek ellenére sokan – edzők és riválisok egyaránt – úgy tartják: száz év alatt egy ilyen atléta születik, mint Usain Bolt.

„Korábban azt mondtam önöknek, hogy valaki egyszer meg fogja futni a 9,5-öt – mondta Tyson Gay, a nagy rivális, aki 9,71-gyel csak a második helyre volt jó. – Örülök, hogy megcsinálta. Bebizonyította, hogy az ember és az emberi teljesítmény képes egy másik szintre lépni." Asafa Powell, Bolt honfitársa, aki 9,84-gyel a harmadik helyen ért célba, szintén elismerően nyilatkozott Bolt eredményéről: „Nagyon izgatott voltam Usain futása miatt. Lenyűgöző, amit csinált és nagyszerű érzés egy ilyen dologban részesülni.”

Az ilyen teljesítmények láttán, mint amilyen Usain Bolté, vagy Michael Phelpsé, lépten-nyomon felmerül a dopping lehetősége, illetve annak, hogy olyan szereket használhatnak, melyeket semmilyen műszer nem tud ma kimutatni. Mindkét versenyzőt – és sok más társukat – már a hivatalos szervek is megvédték és az utóbbi idők tesztjei (már pedig az élsportolóknak az utóbbi években szigorúbb lett az ellenőrzése) sem mutattak ki semmit. Egy biztos: száz méteren egy év alatt tizenegy századmásodpercet javítani emberfeletti teljesítmény. Nem hiába hívta fel mindenki figyelmét a döntő másnapján a Frankfurter Allgemeine Zeitung: "Van azonban egy ellenfél, aki elől Bolt nem tud elfutni: a doppinggyanú."

2009-ES ATLÉTIKAI VILÁGBAJNOKSÁG, BERLIN

FÉRFIAK, 100 MÉTERES SÍKFUTÁS, DÖNTŐ 1. USAIN BOLT (Jamaica) - 9.58 mp (világrekord; régi: 9.69, Bolt, 2008) - VILÁGBAJNOK 2. Tyson Gay (Egyesült Államok) 9.71 mp 3. Asafa Powell (Jamaica) 9.84 mp 4. Bailey (Antigua és Barbuda) 9.93 mp 5. Thompson (Trinidad és Tobago) 9.93 mp 6. Chambers (Nagy-Britannia) 10.00 mp 7. Burns (Trinidad és Tobago) 10.00 mp 8. Patton (Egyesült Államok) 10.34 mp