Világbajnoki bronzérmet nyert a magyar férfi kardcsapat

A Decsi Tamás, Szilágyi Áron, Lontay Balázs, Iliász Nikolász négyes a helyosztón az orosz alakulat ellen nyert. Az idén Európa-bajnoki negyedik magyar együttes, amely háromnegyed részben meggyezik a vb-címvédő kvartettel - Nemcsik Zsolt helyén most Iliász Nikolász szerepelt -, a dél-koreaiak és a fehéroroszok legyőzése után az elődöntőben kikapott a románoktól, így vívhatott a harmadik helyért.

A helyosztón ugyancsak megfiatalított orosz csapat állt a pást másik végében, így egyenlő esélyekkel kezdődhetett az összecsapás. Ezúttal Decsi parádézott, mindhárom asszóját magabiztosan nyerte, plusz nyolcas mutatóval zárt. Lontay kétszer nyert, egyszer kikapott, összességében eggyel több tust adott, mint amennyit kapott. Az utolsó mérkőzésig remeklő Szilágyinak viszont ezúttal nem igazán ment, mindhárom asszóját elvesztette (-8), de még ez is belefért. Utolsóként 40-34-es állásnál ment fel a pástra, ellenfele, Resetnyikov azonban fokozatosan ledolgozta az oroszok hátrányát, sőt, 43-41-re el is ment. Szilágyi innen jött vissza, 44-43-ra, majd egy akcióját elvették, ezzel 44-44-lett, a következőt azonban már - hosszas videózás után - a vezetőbíró megadta.

"Kilenc asszóm volt a bronzmeccsig, mindig befejező emberként léptem pástra, nagyon elfáradtam - mondta Szilágyi. - Az oroszok ellen rosszul vívtam, nem éreztem a távolságot, nem jöttek be az akcióim, de szerencsére a társaim eredményesek voltak, és az első két párharcomat én is csak kevéssel vesztettem el. A végén az Európa-bajnok Resetnyikov nagyon megfogott, megpróbáltam technikásan vívni, akciókat csinálni, de semmi sem jött be. Amikor már ő vezetett, azt mondtam magamnak, ha máshogy nem megy, erőből kell megcsinálni. Kintről továbbra is biztattak, ez jólesett, s végül sikerült győznöm. Szerintem már az utolsó előtti tust is meg kellett volna adni nekem."

"Az egyéni verseny után említettem, hogy én Antalyából eddig mindig két éremmel tértem haza - kezdte összegzését a három napja szintén harmadik helyen végzett Decsi. - Végül is az éremszerzés volt a cél, ezt elértük. Úgy vélem, van jövője ennek a csapatnak."

"Fontos volt, hogy az elvesztett elődöntő után leültünk, és megbeszéltük, hogy megpróbáljuk felszívni magunkat. A döntőért, sőt aranyért jöttünk, de fel tudtuk dolgozni a vereséget, ennek köszönhető, hogy a bronzmeccsen nyertünk. Hogy az utolsó asszóban mi történt, nem fontos, a lényeg, hogy a 45. tust mi adtuk" - értékelt Lontay.