Puskás Ferenc (eredeti nevén Purczeld Ferenc) sváb családban született Budapesten 1927. április elsején, a labdarúgással pedig már gyerekkorában szoros kapcsolatba került. 15 évesen került be a kispesti felnőtt csapatba, de álnéven és hamis adatokkal, mivel be kellett volna töltenie a húsz évet, hogy az élvonalban játszhasson. 1945-ben aztán a válogatottban is bemutatkozott, Sebes Gusztáv szövetségi kapitány pedig a szárnyai alá vette a tehetséges fiút.

Klubszinten Európa legjobb csapatai közé emelte a Budapesti Honvédot, az Aranycsapattal pedig sikert sikerre halmozott. Többek között 1952-ben olimpiai aranyérmet nyertek Helsinikiben, két évvel később világbajnoki ezüstérmet szereztek Bernben. A döntőben elszenvedett 3-2-es vereséget sokan a mai napig az egyik legnagyobb katasztrófaként tartják számon, viszont az is igaz, hogy az 1953. november 25-i londoni 6:3-at pedig a magyar foci egyik legdicsőbb napjaként, az "évszázad meccseként". Tény, hogy a magyar foci azokban az időkben érte el legnagyobb sikereit.

Nehéz volt megállítani © HVG

1950 és 1954 között 32 alkalommal nem találtak legyőzőre, ez sokáig rekord volt, csak idén döntötte meg a 2008-ban Európa-bajnok spanyol válogatott. Bár a Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor összeállítású Aranycsapat csak négyszer játszott ebben a felállásban, mégis így őrizte meg őket a magyar futballszurkolók emlékezete. A legendás csapat az 1956-os forradalom miatt feloszlott, többen külföldön maradtak, köztük Puskás is. Az emigráció miatt a FIFA 18 hónapos eltiltással büntette őket, így csak 1958-tól váltak igazolhatóvá.

A túlsúlyos Puskás több elutasítás után Östreicher Emil közbenjárásának köszönhetően csatlakozott a Real Madridhoz, ahol újra megmutatta, hogy miért tartják őt az egyik legjobb labdarúgónak. Bár abban az időben a magyar válogatottban, az Aranycsapatban való szereplés garancia volt a jó teljesítményre. 1966-os visszavonulásáig háromszor nyerte meg a Bajnokcsapatok Európa Kupáját (BEK), ami a Bajnokok Ligája akkori megfelelője, hatszor a spanyol bajnokságot, kétszer pedig a spanyol Királyi Kupát. Négyszer lett gólkirály a madridi gárdában. Híres epizód mardidi pályafutása alatt, hogy az 1958-as BEK-döntőben személyes ellentétek miatt nem rakta be őt a csapatba a Real Madrid edzője. Amikor ezt a csapat tulajdonosa, Santiago Bernabéu meghallotta, azonnali hatállyal kirúgta a trénert. Mindezt úgy, hogy a csapat egyébként megnyerte a kupát.

"Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat és mindig a futballpályán jártam, engem más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha a labdába belerúghattam" - mondta később Puskás. Ám nemcsak labdarúgóként vívta ki környezete csodálatát, hanem emberként is. 1967-től edzősködni kezdett, legnagyobb sikereit ezen a téren Görögországban érte el, ahol a Panathinaikosz csapatával kétszer is görög bajnoki címet szerzett, egyszer pedig a BEK-döntőbe vezette őket. Az időközben hazatért Puskás 1993-ban négy meccsre a magyar válogatott kispadjára is leült, de a válságba került magyar focival ő sem tudott csodát tenni.

2000-ben Alzhemier-kórt diagnosztizáltak nála, emiatt idővel már a kórházat sem nagyon hagyhatta el. Állapota romlott, és 2006. november 17-én elhunyt. Temetése nagyszabású volt, bár az aktuálpolitika igyekezett ezt is kiaknázni. "Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül - mondta róla Buzánszky Jenő, az Aranycsapat jobbhátvédje. - A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára."

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, Sepp Blatter Magyarországon járva bejelentette, hogy a szervezet megalapítja a Puskás-díjat, melyet minden év végén a szezon legszebb gólját szerző labdarúgó kap.