"Sajnos az edzői társadalom egy része még mindig azt hiszi, hogy minden a pályán dől el. Fejben is edzeni kell! - mondta hétfőn dr. Lénárt Ágota, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszékének vezetője. - A sportpszichológusok munkájának összhangban kell lennie a felkészítő stáb egyéb, szakmai munkájával. Folyamatos pszichológusi jelenlétre lenne szükség. Amíg a magyaroknál általában nincs így, addig más, fejlett országokban minden csapatnál, válogatottnál van állandó pszichológus. Ha nem élünk ezzel a lehetőséggel, és gyakran ismétlődnek a mostanihoz hasonló kudarcok, akkor beszélnek olyanokról, mint 'vesztes nemzet' vagy 'tipikus magyar betegség'. Pedig csak élni kéne a sportpszichológusok nyújtotta lehetőséggel!"
Lénárt Ágota tapasztalata és becslése szerint a magyar olimpiai keret tagjainak közel fele járt már sportpszichológusnál, ugyanakkor csak a versenyzők negyedének van állandó kapcsolata pszichológusával. Nyugaton és a tengerentúlon minden élcsapatnál, illetve válogatottnál állandó a pszichológusi jelenlét. Lénárt hozzátette: a kézilabdásokkal korábban dolgozott együtt, most is felajánlotta segítéségét, ám a szövetség ezúttal nem alkalmazta őt. "Nem a munkámmal vagy a személyemmel volt a gond. A szövetségben azt hiszik, hogy ez pénzkérdés, pedig nem az" - jegyezte meg a sportpszichológus.
Hozzátette: szerinte 13-14 éves kortól érdemes elkezdeni a munkát a sportpszichológussal. Az erre vonatkozó, kimondottan fiataloknak szóló programot már kidolgozták ki munkatársaival. A hétvégén a férfi kézilabda- és a futsal-válogatott egyformán a csehekkel szemben maradt alul az Európa-bajnokságon. Közös a két mérkőzésben, hogy mindkét esetben már a döntetlen is a magyarok továbbjutását jelentette volna a közel azonos játékerőt képviselő riválissal szemben. A futsalosok a Papp László Sportarénában, 7000 néző előtt szenvedtek az utolsó másodpercekben kapott góllal vereséget, a kézilabdások pedig szintén hazai pályán érezhették magukat, mivel Bécsújhelyen több ezer magyar szurkolt nekik.
