Felkészülés a téli olimpiára

Berendelték múlt szombaton a Szent István Egyetem jászberényi gyakorlóiskolájának diákjait. A diákoknak nem sürgős pótolnivalójuk akadt, hanem az egyetem kihelyezett karának műjégpályáján volt jelenésük, ahol a február 12-én kezdődő vancouveri téli olimpiára utazó short trackesek (rövid pályás gyorskorcsolyázók) és Sebestyén Júlia, a korábbi Európa-bajnok műkorcsolyázó tartottak bemutatót. Könnyen lehet, hogy a diákok kivezénylése inkább túlbiztosítás volt, Jászberényben ugyanis meglehetősen népszerűek a korcsolyázók. A short trackesek különösen: közülük a városból származó Huszár Erika érte el a négy évvel ezelőtti torinói téli olimpia legnagyobb magyar sikerét azzal, hogy az 1500 méteres távon negyedik lett. A szintén 1500 méteren eredményes Knoch Viktor ötödik helye pedig már azt jelentette, hogy 1948 után 58 évvel ismét két magyar versenyző szerzett pontot a téli játékokon. Mindketten tagjai a Vancouverbe utazó csapatnak is.

„A torinói eredményeknek köszönhetően ebben a ciklusban több figyelem jutott a téli olimpiára készülő sportolókra. Ez nem is véletlen, hiszen a 16 fős csapat fele Európa-bajnoki érmes” – jellemezte egy első hallásra meglepő adattal a csapat összetételét a HVG-nek Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára. Arra pedig, hogy a több figyelem több pénzt is jelent-e, csak akkor lesz végleges válasz, ha kiderül, hogy az idei büdzséből valójában mennyi jutott a felkészülésre. Annyi biztos, hogy az államtól tavaly a szánkósok és a curlingesek 3-3, a snowboardosok 4 millió forintot kaptak, ezekből a sportágakból azonban senkinek sem sikerült kiharcolnia az olimpiai részvételt. A legközelebb ehhez a sydneyi olimpián párosban aranyérmet szerző korábbi kenus, a 42 éves Pulai Imre állt, aki nem érte el ugyan a kvalifikációs szintet, de az utolsó körig versenyben volt az indulásra feljogosító szabadkártyáért, amelyet a sportág nemzetközi szövetsége végül egy tongai szánkósnak ítélt oda.

Több pénzből gazdálkodhattak és jobban is teljesítettek a korcsolyázók, valamint a sízők. Előbbiek 72 millió forintot, utóbbiak pedig – az alpesi számokat, a sílövészetet és a sífutást is beleértve – 23 milliót kaptak az államtól az elmúlt évben a felkészülésre. Az olimpiára kijutott 16 magyar versenyzőből heten short trackesek, valamennyien Európa-bajnoki érmesek. A műkorcsolyázókat Sebestyén Júlia mellett a Hoffmann Nóra–Zavozin Maxim-jégtáncospár képviseli, Zavozin a múlt héten tette le az állampolgári esküt. Rajtuk kívül három alpesi síző, két sífutó és egy sílövő alkotja a magyar sportolói küldöttséget.

Noha némileg növekedett az állami támogatás, és személyes kapcsolatok révén szponzorokat is sikerült szerezni, a felkészüléshez maguknak a versenyzőknek is anyagi áldozatot kellett hozniuk. Az alpesi sízőknek például, tudásszinttől függően, 1,3–1,9 millió forinttal kellett hozzájárulniuk a felkészülési és versenyprogram teljesítéséhez – végzett gyors kalkulációt a HVG kérdésére Kaszó Klára, az évi 110-120 millió forintos költségvetésből gazdálkodó Magyar Sí Szövetség elnöke. A családi terheket némileg könnyítette, hogy egy versenyző kivételével az olimpiára kijutó síelők tavaly júniustól havi ezerdolláros úgynevezett szolidaritási ösztöndíjat kaptak, néhányan pedig a havi néhány tízezer forintot jelentő Gerevich-ösztöndíjban is részesültek.

A családi hozzájárulás akkor kezdődik, amikor a gyerekről még nem tudható, lehet-e egyáltalán esélye, hogy kijusson egy olimpiára. A short trackesek például egy szezonban három-négy pár korcsolyapengét is elhasználnak, amiből egy-egy pár 350-400 euróba kerül. „A fiam junior korában kapott három-négy pár pengét, egyébként ezt mi magunk szerezzük be” – mondta a HVG-nek Darázs István, a rövid pályás gyorskorcsolyázók sportági vezetője, akinek két gyermeke is tagja az olimpiára utazó csapatnak. A 600 eurónál kezdődő speciális cipőt a versenyzők szintén maguknak vásárolják. Néha a nevelőegyesület is beszáll a költségekbe, illetve Jászberényben a város is besegít. Az olimpiai felkészülésben kilenc felnőtt és három junior korú versenyző vett részt, ők Jászberényből, Pécsről, Debrecenből és Szegedről utaztak a budapesti edzésekre. Az útiköltséget maguk állták, többen közülük felfüggesztették tanulmányaikat is. A vancouveri csapatból kimaradók számára kárpótlás lehet, hogy az olimpia utáni világversenyre a szövetség őket utaztatja – tervezget Darázs István.

A rövid pályás gyorskorcsolyázók felszerelésének beszerzéseit ezúttal a MOB finanszírozza. „Az olimpiai részvételre tavaly 15 millió forintot kaptunk, és ugyanennyire van ígéret erre az évre is. Ebből azonnal elvitt 5 milliót a short trackesek speciális felszerelése, de mit tehetnénk, az eredmények reményében fizetünk” – mondta a MOB-főtitkár. Az olimpiai bizottság hivatalos elvárása, hogy a csapat legalább egy olimpiai pontot szerezzen, azaz valamelyik versenyszámban legyen az első hat között magyar sportoló. Ezt az eredményt a rövid pályás gyorskorcsolyázóktól várják, akiknél a női váltó már alapból a nyolc között van. Bennük bízik az állami sportirányítás is, amit az is jelez, hogy – nem kis indulatokat kiváltó döntéssel – a budapesti gyakorló jégpályáról kitelepítette a jégkorongozókat, a csarnokot pedig átengedte a korcsolyázóknak, a palánkot a short trackesek speciális igényei szerint átépítve.

KELEMEN ZOLTÁN