Csütörtökön a FIFA közzétette, hogy a brit Howard Webb vezeti a 2010-es futball-világbajnokság döntőjét. Mivel a sípmesternek már voltak komolyabb hibái a múltban, a szurkolók azon izgulnak és fórumoznak, hogy ezúttal megússzák-e tévedés nélkül.

Persze igazságtalanok lennénk, ha azt állítanánk, hogy a szigetországi bíró nem jól végzi a munkáját, ez ugyanis nem igaz. Évek óta tagja a játékvezetői elitnek, 2010-ben pedig kifogástalanul fújta végig a Bajnokok Ligája döntőjét.

A bírói munka nehéz, ez kiderül abból a dokumentumfilmből is, mely a futballbírók ténykedését hivatott bemutatni és közelebb hozni a focirajongóhoz. A tévedések a múltban is előfordultak, a Telegraph összegyűjtötte a tíz legismertebbet.

1. Graham Poll. A 2006-es világbajnokság egyetlen brit bírója még döntős álmokat is kergetett, de már a kieséses szakasz előtt búcsúznia kellett Németországtól. Ennek oka az volt, hogy a Horvátország - Ausztrália csoportmeccsen a horvát Josip Simunicnak összesen három sárga lapot adott, ugyanis elfelejtette a második után felmutatni a pirosat. Ez volt az utolsó nemzetközi mérkőzése.

2. Charles Corver. A holland játékvezető tevékenysége arról maradt emlékezetes, hogy megtorlatlanul hagyta az „évszázad bűntényét”, az 1982-es világbajnokság egyik elődöntőjében. A Franciaország - NSZK összecsapáson a németek kapusa, Harald Schumacher kapujából kifutva letarolta a franciák cserejátékosát, Patrick Battistont, aki az eset után eszméletlenül terült el a földön, két első foga kitört és oxigént kellett adni neki. A meccs után Michel Platini mesélte: azt hitte, csapattársa meghalt. A játékvezető viszont nem adott lapot Schumachernek, és még szabadrúgást sem rendelt el.

3. Jorge Larrionda. Az uruguayi bíró a 2010-es focivébé amgol-német nyolcaddöntőjében a félidő előtt nem adta meg Frank Lampard szabályos, kapufás gólját, ami több mint fél méterrel a gólvonal mögé pattant. Mikor látta hibáját a meccs után, csak ennyit tudott kinyögni: „Úristen!” A meccsen a németek végül 4-1-re nyertek az összezuhant angolok ellen. Tévedése komoly vitát indított el a videobíró bevezetésével kapcsolatban, aminek hatására úgy tűnik, a FIFA és annak elnöke, Joseph Blatter is enyhíteni látszik eddigi merev álláspontján, és jövő márciusban döntenek a bevezetéséről.

4. Ali Bin Nasszer. A tunéziai sípmester nevéhez fűződik Diego Maradona „Isten keze”-gólja. 1986-ban, az Argentína - Anglia negyeddöntőben Peter Schilton kifutott kapujából, hogy leszedjen egy könnyű beadást az angol tizenhatoson belül. Ekkor váratlanul felbukkant az argentin zseni a maga 165 centiméterével, és úgy tűnt, mintha elfejelte volna a nála húsz centivel magasabb hálóőr keze elől a labdát. A gólt megadó játékvezetőn kívül mindenki észrevette, hogy Maradona kézzel ütötte a hálóba a labdát.

5. Kim Jung Ju. Az ázsiai rendezésű, 2002-es foci-világbajnokságon a dél-koreai bíró megette a brazil Rivaldo színészkedését a mérkőzés 94. percében. A török Hakan Ünsal ugyan nem a legbarátságosabb gesztussal rúgta oda a labdát a szögletzászlónál várakozó brazil játékmesternek, de durván semmiképpen sem. Miután a labda Rivaldo térdét érte, a focista az arcát fogva a földre rogyott, a dél-koreai bíró pedig kiállította a török védőt. Az esetben a legfurcsább, hogy a partjelző egy méterrel Rivaldo mellett állt, de a felvételek szerint valami egészen mást nézett.

6. Martin Hansson. 2009. november 18-a minden bizonnyal örökre kitörölhetetlen az ír futballtörténelemből. A Franciaország - Írország világbajnoki pótselejtező 103. percében Thierry Henry kézzel passzolta a labdát William Gallas elé, aki így kilőtte csapatát a dél-afrikai vébére. Kilőtte, ugyanis a svéd bíró habozás nélkül megadta a gólt. Az eset nagy vitákat váltott ki, az írek újrajátszást követeltek, de végül a FIFA a szabályokra hivatkozva nem tett semmit. A francia csapat viszont a vébén levitézlett, csúnyábban, mint 2002-ben.

7. Clive Thomas. A walesi bíró az 1978-as világbajnokság brazil-svéd csoportmeccsének utolsó percében azért nem adta meg Zico szabályos fejesgólját, mert – mint a meccs után elmagyarázta – már lefújta a meccset, mikor a labda még a levegőben volt (!). Mikor kérdőre vonták, a szabálykönyvre hivatkozott.

8. Gamál al-Gandúr. Az egyiptomi bíró nevéhez köthető a világbajnokságok egyik legvitatottabb tévedéssorozata, amely után rögtön összeesküvés-elméletek születtek. A 2002-es focivébé Dél-Korea elleni negyeddöntőjében a játékvezető két szabályos gólt vett el a spanyoloktól, és téves ítéletek egész sorával sújtotta az európai csapatot. Így kihozta a találkozót 0-0-ra, büntetőkkel pedig a hazai közönség előtt játszó ázsiai csapat jutott tovább. Szakmai és szurkolói körökben a bíráskodás olyan felháborodást keltett, hogy a bíró a vébé után vissza is vonult.

9. Ali Kandil. Az 1970-es focivébén, a Mexikó - El Salvador meccsen 0-0-s állásnál El Salvador rúghatott volna szabadrúgást, de jött a határozott mexikói Aarón Padilla, aki villámgyorsan elvégezte a szabadrúgást saját csapatának. A döbbent el salvadoriak kettőt pislogtak, és már meg is született az első mexikói gól. Hiába tiltakoztak a közép-amerikai játékosok, a játékvezető megadta a találatot. Igaz, ez nem számított sokat, a házigazdák végül 4-0-ra nyertek. (a vitatott eset 8:30-nál)

10. George McCabe. Az 1966-os világbajnokságon Brazília címvédőként még a csoportból sem jutott tovább, miután nem csak a magyar válogatottól, hanem az utolsó körben a portugáloktól is kikapott. Ez annak is köszönhető volt, hogy João Morais, a portugálok védője brutálisan beleszállt a vébé legnagyobb sztárjába, Pelébe, akit úgy kellett levinni a pályáról. Az angol bíró a vétkest nem küldte le a pályáról, a brazilok viszont nem tudtak cserélni az akkori szabályok miatt, így 3-1-es vereséget szenvedtek.