Túl vagyunk az észak-amerikai profi amerikaifutball-bajnokság (NFL) konferenciadöntőin, a Pittsburgh Steelers és a Green Bay Packers pedig február hetedikén Dallasban csap össze a 45. Super Bowlért. Az egyik legismertebb New York-i lap cikkében Magyarországot emeli ki, mint az egyik leglelkesebb és az amerikai futballra legnyitottabb országot.

"Valóban, a régióban a sportágat tekintve Szerbia és hazánk a két leggyorsabban fejlődő ország” - mondta a hvg.hu-nak Tóth László, a Magyar Amerikai Football Szövetség (MAFSZ) elnöke. - Komolyan vesszük, amit csinálunk, ezért jó kapcsolatot ápolunk az európai szövetségekkel. Ugyan amatőr sportágról van szó, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne jól szervezett háttere."

László Éva Lilla

Elkötelezett sportemberek, lelkes rajongók

Ezt a számok is tükrözik: Magyarországon jelenleg 23 klub mintegy kétezer játékosa játszik három divízióban, egy junior-bajnokságban és van egy női csapat is. Utóbbi, a Budapest Wolves Ladies azonban hazai ellenfelek híján a szomszédos osztrák bajnokságban versenyez.

Az amerikai foci magyarországi története egészen 1992-ig nyúlik vissza, bár akkor még csak két-három budapesti csapatról volt szó. Ezek idővel össze is olvadtak és Budapest Cowboys név alatt működtek, de 2000-ben – elsősorban anyagi gondok miatt – végül megszűntek. 2004-ben azonban újjáéledt a sport, aminek köszönhetően egy év múlva már meg is tartották az első szezont.

Mivel szövetség ekkor még nem létezett, az érintett négy csapat szerződést kötött a szervezővel. 2006-ban aztán sor került az első hivatalos, nyolccsapatos bajnokságra is, onnan pedig robbanásszerű fejlődés jellemezte a sportágat, ami még ma is tart. 2011-ben a versenynaptár szerint - valamennyi divíziót figyelembe véve - összesen 124 amerikai focimérkőzést rendeznek itthon.

László Éva Lilla

Az önfinanszírozás mintapéldája

A sportág leginkább azzal mutat példát, hogy egy teljesen önfenntartó rendszerrel működik. A hat és tízezer forint közötti tagdíjból származó bevételeken kívül vannak persze szponzorok és médiapartnerek is, de a sport semmilyen állami támogatást nem kap. „Minden csapatnál a helyi támogatás a jellemző, de általában ez sem közvetlen anyagi hozzájárulás formájában történik – fogalmazott Tóth. – Gyakori módszer például a költségátvállalás.”

Az egyesületek maguknak veszik a sporteszközöket is, ami alkalmanként akár milliós kiadás is lehet. A játékosok ezen felül maguk vásárolják a felszerelést. Ez nem olcsó, hiszen a sisak és a vállvédő - mint alapfelszerelés - ára 50 ezer forintnál kezdődik, de a többi kiegészítővel együtt a költség ennek sokszorosa is lehet.

Bevételi forrásként a sportág fennmaradását és kiegyensúlyozott működését segíti az egyre népesebb közönség is. A meccseket átlagosan 200-1000 drukker nézi a helyszínen, de a nézőszám a döntőkön ennek többszöröse. „Mivel szabadtéri sportról van szó, a nézőszám nemcsak szervezés-, de időjárásfüggő is – fogalmazott Tóth. – A döntőn tavaly már több mint háromezren voltak kint.”

Szakmai háttér

Magyarországon a sport központi figurája az amerikai Lee Hlavka, a Budapest Wolves edzője, aki magyar felesége révén él hazánkban. Ő vezeti a MAFSZ által indított edzőképzést is.

„2006-ban indult el a program, ennek eredményeképpen 2011 végére – ha mindenki sikerrel levizsgázik – már 56 végzett edzőnk lesz” - tette hozzá az elnök. A szakmai tudásnak ugyanakkor még van mit fejlődnie Magyarországon, amit az itt játszó külföldi játékosok, vagy az itt dolgozó külföldi edzők és szakemberek is segítenek.

László Éva Lilla

Hogyan lesz valakiből amerikai focista Magyarországon?

„Én 2004-ben csatlakoztam az akkor alakuló Budapest Wolves csapatához – mondta a hvg.hu-nak Hubay Mátyás, aki még ma is aktív játékos, egyben fővárosi a klub elnöke. – Eleinte nagyon sokan – az ötvenből mondjuk harminc játékos – úgy kezdett itthon amerikai futballt játszani, hogy volt valamilyen tengerentúli kötődése. Én például egy évig kint éltem, voltam több NFL-mérkőzésen, megszerettem a sportot és szurkoló lettem.”

Sőt, olyan is volt az alapítók között, aki aktívan űzte a sportot a tengerentúlon. Az első években nagyon jó volt a csapat marketingje, ami elsősorban Árpa Attila tévés producernek és Dámosy Zsolt sportvállalkozónak volt köszönhető, akik felkarolták a sportágat és az együttest.

Ma korosztálytól függően heti 2-3 tréning a jellemző, de a toborzás érdekében a csapatok már évente többször is tartanak nyílt edzést, amelyeken az alapmozgások mellett speciális feladatokat is végeztetnek az érdeklődőkkel, akik először még felszerelés nélkül végezhetik el az 1-2 órás tréninget.

„Az a tapasztalat, hogy aki itthon követi a sportot, előbb-utóbb ki is próbálja – tette hozzá Hubay. – Általánosságban pedig elmondható, hogy az új érdeklődők 45-50 százaléka lent is marad velünk.”

Az amerikai foci, mint tömegsport

Az amerikai foci már itthon is jól működő versenysport (tackle) része mellett a hazai szövetség egyértelmű célja, hogy a tömegek számára is elérhetővé tegye ezt a fajta mozgásformát. „Egyelőre szervezés alatt van az ún. flag, vagyis az amerikai foci tömegsport formája – tette hozzá az elnök. – A bevezetése csak idő kérdése, de csak akkor szeretnénk elindítani a programot, ha mindent megfelelően leszerveztünk. Nem szeretnénk, ha a szervezetlenség káoszt eredményezne.”

Vincze Szabolcs