hvg.hu: Kit tekintett a legnagyobb ellenfelének karrierje során?
Goran Ivanisevics: Pete Sampras-t. Sajnos vele nem tudtam megbírkózni. Túl jó akartam lenni, és nagyon rágörcsöltem. Ezért hibáztam, ő pedig erre várt. Lehet, hogy tartottam is tőle, megvolt bennem a tisztelet iránta, ezért nem sikerült megvernem.
hvg.hu: A mostani elsőkkel játszott már?
G. I.: Minden generációval volt alkalmam játsztani, így Federerrel és Nadallal is. Gyokoviccsal viszont utoljára akkor gyakoroltam, amikor még csak 14 éves volt, vele meccset nem is játszottam. Ám, ha nevet kell mondanom, akkor Federer a favorit.
Goran Ivanisevics Budapesten játszott
MTI / Földi Imre
hvg.hu: Federer inkább tűnik kontrolláltnak, míg Gyokovics szenvedélyesebb játékos. Ön szerint melyik a jobb taktika?
G. I.: Nem gondolom, hogy Federer nem lenne szenvedélyes, bár az kétségtelen, hogy ő svájci, és más a mentalitása. Nálam mindig meghatározó volt a temperamentum.
hvg.hu: Lévén, hogy déli...
G. I.: Igen, és a vérmérsékletemet nem is tudtam igazán kordában tartani. Nehéz az embernek megerőszakolnia magát, sőt szerintem lehetetlen, és biztos, hogy elkövettem hibákat, de úgy érzem, hogy így is mindent elértem, amire vágytam.
hvg.hu: Akkor most már nincs is semmi cél?
G. I.: A teniszben, a karrierben nincs. Most már csak a gyerekeimre koncentrálok.
hvg.hu: Belőlük is profi sportolót akar faragni?
Ivanisevics hátradőlhet. Már leginkább a családjára koncentrál
Túry Gergely
G. I.: Nem. Azaz nem fogom erőltetni. A fiam négy éves, mindenféle labdajáték érdekli. Én is csak hét évesen kezdtem. Úgyhogy majd ő eldönti, hogy mivel szeretne foglalkozni, és abban fogom támogatni. A lányom nyolc éves, őt más dolgok érdeklik.
hvg.hu: Az ön esetében sem a szülők döntöttek a teniszről?
G. I.: Édesapám elvitt a teniszklubba Splitben, ennyivel járult hozzá a döntésemhez. De én határoztam úgy, már gyerekfejjel, hogy erre az útra lépek. Sorsszerű volt, egész jól fociztam, és egy csomó más sportot kipróbáltam. Mégsem volt kérdés, hogy teniszezni fogok. Persze nem volt ellenükre szüleimnek, sőt!
hvg.hu: Ugyanazt a mintát követi a nevelésben?
G. I.: Így két gyerekkel kénytelen vagyok belátni, hogy a szüleimnek mindenben igaza volt, ezért igen azt mondhatom, hogy példaképként tekintek rájuk. Nagyon nehéz feladat, jó apának lenni, nem elkényeztetni a gyereket, és fegyelemre, céltudatosságra neveleni.
hvg.hu: És sikerül?
G. I.: Nagyjából tíz másodpercig tudok farkasszemet nézni velük, aztán ellágyulok. Bár a lányommal a legfőbb vitatéma, hogy mit vesz fel, és mit nem hajlandó. Szerinte nem vagyok elég trendi.
hvg.hu: Azért felnéznek Önre? Horvátországban például hősként tartják számon. A karrierje folyamán fontos volt önnek, hogy horvátként lép pályára?
G. I.: Igen, mindig büszkén képviseltem a hazámat, főleg, hogy épp a délszláv-háború alatt voltam a csúcson. Akkor különösen szükség volt példaképekre.
hvg.hu: A szerbek kvalitásai sem vitathatók a teniszben. Mi a titkuk a délieknek?
Túry Gergely
G. I.: Valóban így van, de nem csak teniszben vagyunk jók, számos más sportágban is sikeresek a horvátok. Úgy gondolom, hogy az érvényesülés iránti vágy nagyon meghatározó nálunk. Nem tudunk ellustulni, mivel szegény ország vagyunk. A másik ok, hogy van egy-két jó edző, aki kineveli a játékosokat. Ez a kétirányú hajtóerő, úgy tűnik, működik.
| Goran Ivanisevics |
| 2001-ben szabadkártyával nyert Wimbledont, pedig előtte már azt rebesgették, ő az egyik legnagyobb játékos, aki sosem nyer Grand Slamet. Akkoriban arról cikkeztek, hogy babonából minden meccs előtt a Teletubbies című babaműsort nézte, pedig korántsem volt szelíd játékos. McEnroe volt a példaképe, és jó párszor ő is földhöz vágta az ütőjét. Boris Beckert, André Agassit le tudta győzni, Pete Sampras-t viszont sosem tudta maga mögé parancsolni. A világranglistán is az amerikai előzte meg, így csak másodi helyre tudta felküzdeni magát a "heves" ászairól híres horvát teniszező. |
