hvg.hu: Szombaton 2-0-ra kikaptatok a Norwichtól. Sokat vett ki belőletek a Liverpool (3-1) és az Arsenal (0-0) elleni meccs?

Bogdán Ádám: Mindenképpen, és ez szerintem a Norwich City elleni vesztes meccsen látszott is. Nem volt meg a kellő koncentráció, amit akarattal lehet és kell kompenzálni, de mivel nagyon sok meccset játszunk Angliában, a komoly sorozatterhelés miatt nem mindig sikerül teljesen regenerálódni.

hvg.hu: A tehetségen kívül mi kell ahhoz, hogy valaki kezdőkapus legyen az angol első osztályban?

Bogdán Ádám: A saját karrieremben a legfontosabbnak a jó családi hátteret tartom. A tehetség valóban nem elég, bár mindenképpen alapfeltétel. Rengeteg munkával jár, míg az ember elér erre a szintre, de a kitartás sem minden. Jó emberek segítsége és tanácsa is kell hozzá, és abból is tanulni kell, ha valaki negatív, vagy netán nem is éppen segítő szándékú kritikát fogalmaz meg. Mindent tanulásként és tapasztalatszerzésként kell megélni. Én mindig folyamatosan, szép lassan építkeztem, sosem voltam türelmetlen, mert azt itt nem lehet. Minden egyes évben láttam az előrelépést, és ha motivációként ott lebeg az ember szeme előtt a szinte kézzel fogható cél, hogy a Premier League-ben védhet, az megkönnyíti ezeket a nehéz éveket.

Kézzel fogható motiváció

bwfc.co.uk

hvg.hu: A csapaton belüli riválisoddal, Jääskaleinennel milyen a viszonyod? (Videó: így edzenek együtt.)

Bogdán Ádám: Teljesen normális. Azért mögötte több mint 500 meccs áll a Bolton Wanderers kapujában, én pedig buta lennék, ha ezt a tudást nem akarnám valahogyan felhasználni, tanulni belőle. Sokszor kérek tőle tanácsot, és ő mindig szívesen ad. Igaz, nem járunk vele össze családostul, és nyilván neki sem könnyű kezelni azt a helyzetet, hogy most én védek, de ez egy ilyen szakma. Eddig pont fordított volt a helyzet, mert mindig ő védett. Ha csalódott is, én nem tudok róla, mert velem sosem érezteti.

hvg.hu: A rivalizálás nem szünetel. Mikor mersz fellélegezni?

Bogdán Ádám: Itt sosem lehet megnyugodni. Sosem lehet azt gondolni, hogy na, innentől visszavonhatatlanul én vagyok az első számú kapus. Folyamatos és óriási a versengés, ami azt jelenti, hogy mindig jól kell teljesíteni. Ezért nem is tudok mást tenni, mint hogy minden meccshez úgy állok oda, hogy az a legfontosabb.

Bogdán Ádám. Mindig az aktuális meccs a legfontosabb, másképp nem megy

bwfc.co.uk

hvg.hu: Lelkileg mennyi erőt adnak a sikerek, különösen a sztárcsapatok ellen?

Bogdán Ádám: Gondolom, senkit sem fogok meglepni, ha azt mondom, óriási élmény, hiszen egész kicsi gyerekkoromtól kezdve arra készültem, hogy egyszer azok ellen védhessek, akiket akkoriban csak a televízióban láttam. Hogy mindez valóra vált, felerősíti a megfelelési kényszert, és nincs jobb érzés annál, mint egy ilyen meccs után arra gondolni: igen megfeleltem, megfeleltünk az elvárásoknak.

hvg.hu: Melyik védésedre emlékszel a legszívesebben?

Bogdán Ádám: Wayne Rooney tizenegyesének kivédésére, mert mégis csak a világ egyik legjobb csatára lőtte, ráadásul büntető volt, és persze mindez egy szent helynek számító stadionban, az Old Traffordon történt.

hvg.hu: És meccsedre?

Bogdán Ádám: Most a Liverpool 3-1-es legyőzésére, hatalmas siker volt, de az első Premier League meccsemre is jól emlékszem, 2010-ben. 2-2-t játszottunk a Birmingham City ellen, és az utolsó percekben védtem egy nagyot egy-az-egyes helyzetben.

hvg.hu: Azt mondják, a Premier League-ben nagyon nehéz a kapusok dolga. Te hogy érzed?

Bogdán Ádám: Ez valóban így van. Egyrészt nagyon jó a Premier League játékosállománya, így rengeteg klasszis focistával kell szembenéznie a kapusnak. Ezek a játékosok ráadásul nagyon sok akciót dolgoznak ki, és előszeretettel ívelgetnek a kapu elé. Ha ez nem lenne elég, a bírók se nagyon védik a kapusokat. Emiatt a Premier League tényleg nagyon kemény, nagyon sok a nehéz szituáció, de szerintem éppen ez adja a szépségét, a varázsát is.

bwfc.co.uk

hvg.hu: Ráadásul a kapusoknak a saját csapatukon belül is tekintélyt kell szerezniük. Te hogyan állsz ezzel?

Bogdán Ádám: Jó viszonyom van a játékostársaimmal, kölcsönösen tiszteljük és elismerjük egymást. Ezt azonban csak jó teljesítménnyel lehet kivívni, és azzal, ha ők is látják, hogyan dolgozol napról napra, és az edzéseken is mindent megteszel. A meccsen persze néha üvöltözöm, és ők hallgatnak is rám, de ez természetes, a kapusnak ez a dolga.

hvg.hu: Ki volt a példaképed?

Bogdán Ádám: Peter Schmeichel, de a 98/99-es Manchester United csapatként is fantasztikus volt. Nemcsak a dán kapus mozdulatait figyeltem, hanem például miatta szerettem volna Angliában, a Premier League-ben védeni. Rajta kívül Király Gabi is példa volt, hiszen amikor kiigazolt a Crystal Palace-ba, adni kezdték azokat a meccseket a tévében, amelyeken ő védett, én pedig néztem is mindig. Extra motivációt adott látni és megfigyelni őt.

Király Gábort látni extramotivációt adott

Bődey János

hvg.hu: Most már téged közvetítenek. Az időnként igazságtalan sajtót hogyan viseled?

Bogdán Ádám: Ezt meg kell szokni. Más választásunk nem nagyon van, mert megváltoztatni nem fogjuk tudni. De a helyén, értékén kell kezelni a sajtót is. Azt is, amikor néha érdemtelenül emeli az embert magasba egy-egy orgánum, és azt is, amikor túl kritikus valamelyik. Ráadásul a futballhoz nagyon szervesen hozzátartozik a média erős jelenléte, és ez így lesz mindig is.

hvg.hu: És kint? Az angol nyelv már nem okoz gondot?

Bogdán Ádám: Én már úgy jöttem ki 2007-ben is, hogy beszéltem angolul, ami a beilleszkedésben sokat segített. Egyáltalán nincs gondom a nyelvvel, az emberek többször megjegyzik most is, hogy milyen jól beszélek angolul, ez pedig mindenkinek jólesik. Nekik azért, mert egy más országból jött idegen megtanulta a nyelvüket, nekem pedig azért, mert fontosnak tartották, hogy ezt jelezzék nekem.