CSZKA Moszkva – Real Madrid

Tudják, mi a különbség a Három nővér és a Bajnokok Ligája között? Az előbbiben mindenki Moszkvába szeretne menni, az utóbbiban senki sem. A legnagyobb klubok is fáznak az oroszországi fellépéstől, aztán fáznak alatta is és még olyan is volt, hogy megfáztak. Idén a Real Madridnak jutott a keleti út, amin persze – reményeik szerint – csak túllépnek valahogy. Volt rá esély, hogy senkinek ne kelljen vállalkoznia a moszkvai kalandra, mert a CSZKA a csoportkör utolsó fordulójában surrant be a továbbjutó helyre, persze ez utólag kit érdekel: az orosz futball él és nyomul, két csapattal a 16 között, a Zenit Szentpétervár már le is játszotta és meg is nyerte első meccsét a Benfica ellen. Azzal a 3-2-vel a bajnokságban fő riválisuknak számító CSZKA is kiegyezne alighanem, de a Real nem fog ebbe belemenni.

AP

A királyiak  a Barcelona elleni „hagyományos” botlásokat leszámítva ellenállhatatlanok idén, a BL-ben oda-vissza végiggyalogoltak a csoportellenfeleken – és ellentétben az orosz csapattal, menetből érkeznek az első meccsre, míg a CSZKA még nem játszott bajnokit az idén. Mourinho megnézte a spanyol edzőtáborukban őket, amint a Videotonnal játszanak, egyébként meg emlékezhet rájuk korábbról is: két éve az Interrel a negyeddöntőben gyűrte le őket, nem éppen könnyedén. 1-0, 1-0 – ez volt akkor a két eredmény, a Real-fanok talán fanyalognának most egy ilyen „spórolós” továbbjutáson, Mourinho aligha. Pláne, ha a sorozat vége is az lenne, ami az Interrel lett. Ergo: a CSZKA akár kabalának is beillik – persze ahhoz előbb meg kell úszni az orosz telet.

Napoli – Chelsea

A mai másik meccs forróbb lehet a korábban kezdődő moszkvainál és nem csak az éghajlatkülönbség miatt (ha van egyáltalán különbség, az idei olasz telet látva). A nyolcaddöntő sorsolása előtt senki se akarta Nápolyt látni, mert ott könnyű meghalni, erről a Manchester City tudna mesélni. Márpedig az a Chelsea nyerte meg a déli utat, amelyik a Napoli által kipöckölt City mögött gyenge 17 ponttal lemaradva totyorog a Premier League ötödik helyén, és jelen formáját látva a jövő évi BL-indulást érő helyekért is bizonytalan kimenetellel küzd. Idegenben gyakorlatilag elfelejtettek nyerni Drogbáék, a portugál csodatévőnek tartott Villas Boas állítólag fasírtban van a fél csapattal, Fernando Torresnél pedig, úgy tűnik, az edzéseken használt bóják bármelyike előbb fog gólt lőni. Ilyen pedigrével kifutni 60 ezer üvöltő nápolyi szurkoló előtt egy kupára élesített ellenféllel szemben: mondjuk így, szép kihívás. A Napoli sincs jó pozícióban a bajnokságban – a félelmetes hazai környezet se mindenható, 12 meccsből csak ötöt nyertek meg otthon –, a jövőre három csapatra csökkenő olasz BL-kontingens miatt kaparnia kell a dobogóért, de egyelőre 5 pontra van tőle. Viszont a BL-ben már megpörkölt egy favoritot és bármennyire is utálják az észak-olasz riválisokat arrafelé, most alighanem nagyon leutánoznák a Milan múlt heti gyalulását egy másik összetöppedt londoni csapat, az Arsenal kárára. Jut eszünkbe, a Chelsea a súlyosan tépázott brit becsületért is hajthat: pár éve még az volt a szenzáció, ha nincs három angol a négy között – most gyakorlatilag már csak nekik van sanszuk állva maradni. Nem az elő-, a nyolcaddöntőben!

MTI/EPA

Basel – Bayern München

A Bayern München még nem süllyedt el úgy, mint például a Chelsea Angliában, ami a kilátástalan játékot és a bajnoki remények szertefoszlását illeti, bár jellemző módon a pocsék tavaszi rajt miatt – a nemrég még listavezető bajorok harmadik helyre estek vissza, négy pontot ver rájuk a Dortmund –  már a klubon belüli megmondók közül is megkongatták páran a vészharangot. De hát arrafelé mindig ez van: amikor megy a szekér, Hoeness lenyilatkozza, hogy a világ legjobbjai lesznek pár éven belül, amikor jön a hullámvölgy, Beckenbauer megcsóválja szép ősz fejét és kijelenti, hogy semmi keresnivalójuk az elitben. Tanácsos a középutat választani a kívülállónak, egyébként meg a Bayern tényleg képes a víz alól is a csúcsra futni, akár 90 perc alatt. A Manchester United megelőzésével a maga csúcsát már megmászó és a hazai bajnokságban magabiztosan vezető FC Basel ellen nem lesz könnyű dolguk Riberyéknek a St. Jakob Parkban, bár tavaly a csoportkörben ott és Münchenben is legyőzték a svájciakat. Alex Frei azonban még a Dortmundból emlékezhet, hogyan kell gólt lőni a bajoroknak, mert tavaly is megtette. A svájci csodagyereknek tartott Xherdan Shakiri jövőre a Bayernben folytatja, most megmutathatja Robbennek, hogy fogja kiszorítani a csapatból.

AP

Marseille – Internazionale

A szerdai nap másik találkozóját Marseille-ben játsszák, Európa egyik legforróbb hangulatú stadionjában, a Stade Vélodrome a Napoli-Chelsea meccs helyszínéhez hasonlítható leginkább, ami az atmoszférát illeti. További párhuzam: ahogy a Nápoly és a Chelsea, úgy a Marseille és az Inter is távolról integet a biztos BL-t jelentő helyezésnek odahaza, így nagyon ragaszkodniuk kell a sorozathoz, ha valamivel menteni akarják a szezonjukat. Ugyanakkor ellentétes irányban lifteznek: a Marseille az utolsó hat meccset figyelembe vevő táblázaton első (4 győzelem, 2 döntetlen), az Inter ugyanebben az intervallumban tökutolsó odahaza. Egészen cikinek mondható eredményekkel. Nem az a kimondott önbizalombomba egy idegenbeli BL-meccs elé, ha 3-0-ra kalapálják el a csapatot a saját pályáján, mint a Bologna tette Ranieri szanaszét csúszott brigádjával. A nemzetközi kupa persze mindig más, ebben a közhelyben esetleg bízhatnak az olaszok. Az állományuk nem gyengébb a két évvel ezelőtti végső diadal óta, szegény Ranieri mégis láthatja lelki szemeivel José Mourinho gúnyos mosolyát, mint pályafutása során annyiszor. De a BL-ben – jelenleg még – ugyanott tart a csapatával, ahol a portugál a Reallal, meglátjuk, ki mosolyog őszintébben a végén.