Mocsai Lajos szövetségi kapitány olimpiai negyedik együttese azzal a tudattal várta a dobelei összecsapást, hogy ha pontot szerez, biztos résztvevője lesz a kontinensviadalnak. A két csapat október 31-én, Gyöngyösön már találkozott, akkor a magyarok 32-25-re győztek. 

Az első félidőben nem tudott felpörögni a magyar csapat, eleinte védekezésben volt passzív, majd a támadások akadoztak. Az első pár perc a letteké volt, de 3-3 után egy darabig felváltva estek a gólok. A félidő feléhez közeledve emberhátrányba került a magyar válogatott, a hazaiak pedig két találattal megléptek (9-7). Mocsai Lajos szövetségi kapitány időt kért, ezt követően felzárkózott a csapata, de a vezetést nem tudta átvenni. A szünetre egygólos hazai előnynél (12-11) vonult az öltözőbe a két együttes, ehhez azonban is kellett, hogy a magyar kapuban Tatai Péter háromból három hetest hárítson. 

A pihenő után sem változott jelentősen a játék képe, a magyarok ugyan valamelyest feljavultak védekezésben, ezzel együtt a lettek váratlan közbelövésekkel továbbra is gyakran betaláltak. Bő tíz perccel a vége előtt három góllal, 20-17-re vezettek a hazaiak, igaz, két perccel később már 20-19 állt az eredményjelzőn. Az 57. percben egyenlített a magyar válogatott Vadkerti labdaszerzése nyomán (23-23), nem sokkal később pedig Nagy László egalizált (24-24), de erre is érkezett válasz. Időkérést követően a magyarok az utolsó pillanatokban hétmétereshez jutottak, melyet Császár Gábor értékesített, ezzel lett meg az Eb-részvételhez szükséges pont.