Gyakoribb ellenőrzésekkel és beszámoltatásokkal igyekszik nagyobb pénzügyi fegyelemre szorítani az NB I-es klubokat a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Az MLSZ gazdasági igazgatója emlékeztetett, hogy tavalytól már évközben is tartanak olyan helyszíni ellenőrzéseket, amelyeken a licencfeltételek teljesülését vizsgálják az élvonalbeli kluboknál.
"Eddig évente csak egyszer csináltunk ilyet, ősszel azonban tíz helyen vizsgálódtunk így az NB I-ben" – mondta Gundra Tamás, aki szerint a helyzetüket az is nehezíti, hogy több klub nem tartja be a szabályokat, illetve megállapodásokat kötnek a tartozások átütemezéséről, így pedig nincs jogi alapja annak, hogy ki lehessen zárni őket.
Gudra Tamás szerint a szövetség dolgozik azon, hogy különböző pénzügyi szabályozásokat, követelményeket állítson a klubok elé, és ezzel biztosítsa azok folyamatos működését, valamint a csődhelyzetek elkerülését.
Szóba került például, hogy élvonalbeli szereplés esetén a kluboknak garantálni kellene egy minimális, például legalább 400 milliós költségvetést, esetleg a játékosok esetében bevezetnék az úgynevezett fizetési sapkát, vagy bizonyos mértékű tartozásoknál automatikusan felfüggesztenék a csapat szereplését. Felvetődött az is, hogy az MLSZ online kövesse nyomon minden NB I-es csapat aktuális tartozásait.
A versenyrendszer átalakításával kapcsolatban az MLSZ gazdasági igazgatója úgy véli, hogy csökkenteni kellene az NB I létszámát, mert az ország gazdasága nem bír el 16 csapatot, a sportszakmai érvek viszont a módosítás ellen szólnak. Ha kevesebb élvonalbeli csapat lenne ugyanis, akkor egyes országrészek teljesen kiesnének a labdarúgás vérkeringéséből, másrészt egyes klubok csődbe is mehetnének, mert a szponzorok számára csak egy első osztályú együttest éri meg támogatni. Hozzátette: az NB II és az NB III létszámának csökkentése pozitív visszhangra talált, de az NB I-nél egy-két éven belül nem terveznek hasonló módosítást.
A gazdasági igazgató szerint általános probléma, hogy alacsony a NB I-es klubok költségvetése. Úgy látja: a mostanii 500-600 millió forintos átlagköltségvetésnek legalább a kétszeresére lenne szükség a tartós és biztos élvonalbeli szerepléshez. A Bajnokok Ligája, vagy az Európa Liga főtáblájára jutást már csak milliárdos büdzsével lehet elérni, míg a tartós BL-, vagy EL-szereplést csak évi öt-tízmilliárd forinttal lehetne biztosítani.
Az egyesületeknél az egyik fő probléma, hogy a költségvetésüknek csak az egyik fele származik a klubok saját bevételeiből, a hiányzó részt a tulajdonosoknak saját zsebükből kell pótolniuk. A klubok átlagos hiánya eléri az évi 200 millió forintot, amelyet szerinte az online szerencsejátékokból lehetne kipótolni. Gudra Tamás kiemelte, különösen a csapatok jegybevétele az a terület, ami jelentősen elmarad az európai átlagtól.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
