Törökország azzal indokolta a pénteki döntést, hogy ők egy teljes tornának szeretnének otthont adni, mivel hamarosan 13 olyan stadionjuk lesz, amely megfelel az európai szövetség (UEFA) összes követelményének.
Isztambult a legnagyobb esélyesnek vélték az utolsó három találkozó rendezési jogának elnyerésére, amelyért így nyílttá válhat a verseny. Törökország vélhetően a 2024-es Eb-ért száll majd harcba.
Az UEFA szombaton véglegesíti a pályázók listáját, a végrehajtó bizottság pedig szeptember 19-én dönt a rendezőkről. A 2020-as Eb-re 13 ország egy-egy városában kerül sor. Tavaly szeptemberig 32 ország - köztük Magyarország - jelezte pályázati szándékát.
Az Eb-t illetően két csomagra lehet pályázni, az egyik a két elődöntőt és a finálét foglalja magában, míg a másik három csoportmérkőzést és egy egyenes kieséses - nyolcad- vagy negyeddöntős - összecsapást. Utóbbit tekintve majd 12 győztest hirdetnek ki. A nyolcaddöntőre 50, a negyeddöntőre 60 ezer férőhelyes stadion az elvárás.
A magyar szövetség csütörtökön elküldte jelentkezését. Eszerint az új Puskás Ferenc Stadionnal három csoportmérkőzésre és egy egyenes kieséses találkozóra pályázott. Vígh László, a beruházásért felelős kormánybiztos tavaly áprilisban jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében különleges, a világon is egyedinek számító eljárással épülhet meg a nemzeti futballaréna, "stadion a stadionban" koncepcióval.
Így a mostani Puskás Ferenc Stadionon belül készül majd el az új létesítmény, amely a tervek szerint 65 ezer néző befogadására lesz alkalmas.
