A brazil labdarúgó-szövetség elnöke állítólag azt mondta, ha megnyerik a világbajnokságot, akkor a mennybe mennek, ha viszont nem, akkor a pokol vár rájuk. És ebben – nyilván képletesen – sok igazság van. Elég volt megnézni a brazil játékosok arcát, miközben a kedd esti, Mexikó elleni meccs elején a himnuszt énekelték. Ha valaki még nem látta volna: ezen a világbajnokságon egy ideig játsszák a himnusz dallamát, utána azonban a zene leáll, és a játékosok, illetve a közönség így énekel tovább. Nos, az az elszántság, amivel ezt a selecao tagjai megtették, minden elmond a lelkiállapotukról.

AFP / Yuri Cortez

A meccsen ráadásul minden bizonnyal bizonyítani is akartak. Győztek ugyan a nyitányom 3-1-re a horvátok ellen, ám az egész világ arról beszélt, hogy mindezt a japán bírónak köszönhetik, aki adott neki egy potya tizenegyest, majd később is segítette őket. A braziloknak tehát adott volt a feladat: legyőzni Mexikót, ezzel bebiztosítani a továbbjutást a csoportból, és kifogni a szelet a fanyalgók vitorlájából.

Minden előzmény mellettük szólt: Mexikót eddig 38 meccsből 22-ön legyőzték, világbajnokságokon pedig három meccsen még sosem vesztettek ellenük pontot, sőt, gólt sem kaptak tőlük. Nos, ebből kedd estére egy valami maradt meg: nem kaptak gólt. Viszont nem is rúgtak, így tehát megvan a pontvesztés.

Mexikó szintén nyert az első meccsen (1-0 Kamerun ellen), ám róluk éppen azt mondta mindenki, hogy tőlük a bírók elvettek két találatot les címén.

Kedd este aztán pillanatok alatt kiderült, miyen taktikával küldte pályára Herrera mexikói kapitány a csapatát: megakadályozni a brazil gólt, aztán ők vagy lőnek, vagy nem, a döntetlen egész jó lenne. Ennek jegyében a mexikóiak keményen (néha kifejezetten nagyon keményen) védekeztek, és ellentámadásokra építettek. Legalábbis a meccs első részében.

A brazilok pedig mintha nem tudták volna, mit is kezdjenek ezzel a romboló focival. Helyzetük nem is nagyon volt az első két félidőben, csupán kétszer jutottak tiszta gólszerzési pozícióba (egyszer Neymar, egyszer pedig David Luiz), ám akkor még ott volt ellenfelük magasan legjobb embere: Ochoa kapus, aki mindent fogott, legyen szó akár hét-nyolc méterről a jobb alsó sarokra tartó fejesről, akár az ötösről kapura lőtt labdáról.

A szünet után a mexikóiak egy dolgon változtattak: elkezdtek távolról lőni Julio Cesar kapujára, és ugyan a próbálkozások többsége mellé ment, azért itt már a brazils kapusnak is védenie kellett. Csapattársai pedig mintha kivártak volna, mintha azzal hitegették volna magukat, hogy végül úgyis belőnek egyet.

AFP / Fabrice Coffrini

Aztán a 65. perctől beindult a brazil roham, szinte percenként jutottak ellenfelük tizenhatosára, ott azonban megint ott volt Ochoa, aki ismét mindent kivédett: Neymar lövését például hét méterről, Silva fejesét pedig négyről.

Így lett a vége 0-0, és innen kezdve már akár számolgatni is lehet. A csoportban ugyebár van két nullapontos, Kamerun és Horvátország, de ők szerdán játszanak. Aki ott kikap, nem jut tovább a csoportból. De még a győztes esélyei is kétségesek. A kameruniak az utolsó fordulóban Brazíliával játszanak, a horvátok pedig Mexikóval, azaz egyaránt négypontos ellenfeleik lesznek. Azaz, ha a horvátok győznek szerdán, akkor nekik győzniük kell majd Mexikó ellen is, míg utóbbiaknak egy döntetlen is a továbbjutást jelentené. (Ugyanez a helyzet Kamerunnal, de nekik Brazília lesz az ellenfelük.) Kérdés, hogy mennyire működik a keddi "zárás" a horvátok ellen is a mexikóiaknak, és tudnak-e váltani, ha netán kapnak egy gólt. Egyelőre azonban lényegesen jobb helyzetben vannak, mint majdani ellenfeleik, akiknek azért még meg kell verniük Kamerunt.

Kedden minden esetre két nagyon rokonszenvesen játszó csapat hozott össze egy tulajdonképpen megérdemelt 0-0-t. Brazília igazából még mindig nem bizonyította, hogy méltó a világbajnokság megnyerésére, de jól játszott. Mexikó pedig elszántságával lopta be magát minden olyan szurkoló szívébe, aki nem csak sárga-zöldben látja a világot.

És mennyivel, de mennyivel másabb 0-0 ez, mint volt hétfőn a Nigéria–Irán-meccsen!