Még 1982-ben történt: az MLSZ szocpol osztályán voltam könyvelő, amikor megboldogult főnököm, Kazimir bácsi jutalomból elintézte, hogy tagja legyek a spanyolországi U17-es Eb-re utazó magyar válogatottat kísérő küldöttségnek. Hát, kérem, ez az út minden megváltoztatott az életemben. Nem azért, mert hazafelé a határon elkaptak 48 Doxával a táskámban, azt a szövetség elintézte. Hanem ott, Spanyolországban találkoztam a magyar foci Mózesével, magával Puskás Öcsivel. Bemutattak neki, én meg térdre akartam esni előtte, de ő felemelt, megcsókolt és maga mellé ültetett fröccsözni.

Ültem némán közte és a magyar edzők között, ő meg csak beszélt a Realról, meg a borokról, meg a Kispestről, és fizetett. Már nagyon rossz érzésem volt, hogy meg sem szólalok, így egyszer, amikor Öcsi éppen ivott, összeszedtem a bátorságom és az egyetlen dolgot, amit a reggeli csapatösszetartáson hallottam: Öcsi, szerinted nem lenne jobb, ha a magyar válogatott 4-4-2-ben játszana? Kiszáradt a szám, mire kinyögtem, és már láttam is, amint a többiek éppen röhögni kezdenek, de Ő felnézett, a vállamra tette a kezét és azt mondta: hiszen ezt magyarázom én is állandóan a Mészölynek.

Mintha villám csapott volna le. Mindenki engem nézett, Öcsi mosolygott, ismét megveregette a vállam. Ezzel pedig felkent engem a magyar labdarúgás papjává.

Két héttel azután, hogy hazajöttünk, hívtak a Dózsától, hogy hallották, mekkora stratéga vagyok, nekik pedig mindig az ilyen feltörekvő tehetségek kellettek, nem akarok-e a nagycsapat edzője lenni. Az lettem. Egy évig. Akkor a 14.-ek lettünk, de mindenki láthatta, hogy a keret volt gyenge és nyomták is a csapatot. Kirúgtak, de másnap már hívott is a Pécs.

Azóta 16 csapatnál voltam sikeredző, évi átlagosan 17 milliót kerestem, és kétszer felvetődött, hogy szövetségi kapitány lehetnék.

De ma már inkább az egyik sporttévé szakértője vagyok, télen egy szőlőzsírt, nyáron egy hangyaölőt reklámozok az ingem gallérján.

A világbajnokság alatt pedig majd ide írok, és elmagyarázom szakértő szemmel, mit csinálnak rosszul Brazíliában az edzők. Jót nem tudnak. Ők nem Puskás Öcsi papjai.