1. Mikor lesz az Európa bajnokság?

A torna 2016. június 10-én kezdődik, a nyitómeccset Párizsban, a Stade de France-ban rendezik, az egyik résztvevője pedig biztos a házigazda Franciaország lesz. Ugyanebben a stadionban lesz a döntő is, kereken egy hónappal később: július 10-én. A tornán összesen 51 meccs lesz, ebből 36 a csoportkörben, így ezek párosítása szombat este kiderül.

2. Hogy néz ki a lebonyolítás?

Soha ennyi válogatott nem vett még részt Európa bajnokságon, így különleges lebonyolítási rendet is ki kellett dolgozni. A 24 csapatot végül hat csoportba sorsolják, ahol mindenki játszik mindenkivel. A csoportonkénti hat meccs után alakul ki az első kör végeredménye. Ennek alapján minden csoport első és második helyezettje automatikusan továbbjut a nyolcaddöntőbe, ez azonban még csak 12 csapat, azaz így nem lehetne átállni úgynevezett svájci táblára, azaz kiesési rendszerre. Így az elsőkhöz és másodikokhoz csatlakozik a négy legjobb csoportharmadik is. (Vagyis a csoportmeccsek után a 24-ből nyolc csapat utazhat haza.) A 16 továbbjutó az előre meghatározott párosítás szerint tovább, bár itt az E és az F csoport majdani győztesei hátrányba kerültek. Míg ugyanis az A, B, C és D csoportok elsői biztos harmadikokkal játszanak a legjobb nyolc közés jutásért, az E-t, illetve az F-et megnyerők már csoportmásodikokat kapnak ellenfélnek.

AFP / Christian Charisius

3. Hogyan dől el, hogy kik kerülnek a csoportokba?

A 24 résztvevő csapatot erősorrendbe állították, ahol az elmúlt tornákon, illetve selejtezőkön elért eredményeket vették figyelembe (a 2012-es Eb, a 2014-es vb selejtezői, illetve az ottani eredmények, valamint a mostani selejtezők).

Így jött össze a következő négy "kalap":

1. Franciaország, Spanyolország, Németország, Anglia, Portugália, Belgium

2. Olaszország, Oroszország, Svájc, Ausztria, Horvátország, Ukrajna

3. Csehország, Svédország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Magyarország

4. Törökország, Írország, Izland, Wales, Albánia, Észak-Írország

Íme egy szebb ábra is erről:

Twitter

Ebből egyelőre egy dolog biztos: Franciaország lesz az úgynevezett A1, azaz az A csoportba kerül legerősebbnek tekintett csapatnak, így a nyitómeccs egyik résztvevője.

A sorsolás a következő menetben zajlik tovább:

- az első kalapban lévőket egymás után húzzák ki, így kerülnek a B1, C1, D1, E1, F1 pozíciókba

- aztán fordul a sorrend és a negyedik kalapban lévőket (vagyis a leggyengébbnek tekintett csapatokat) sorsolják ki az egyes csoportokba. Előbb kihúznak egy országnevet, ezzel az bekerül a soron következő csoportba, majd azt is sorsolják, hogy azon belül melyik pozícióba kerül. Vagyis: ha ebben a körben elsőként például Izlandot húzzák, akkor ezzel az A csoportba kerülnek, majd a következő lépésben kiderül, hogy az A2, A3 vagy A4 pozícióba kerül-e. Ez azt befolyásolja, hogy milyen sorrendben találkozik majd a csoportellenfelekkel. (Ebben a konkrét esetben: ha Izland lesz az A2-es, akkor nyitómeccset játszik, ha viszont a 3-as vagy 4-es sorszámot kapja, akkor biztos nem.)

- következik - ugyanezzel a kettős procedúrával - a harmadik kalap, azaz itt dől el, melyik csoportba, milyen "nagycsapat" mellé kerül a magyar válogatott.

- az utolsó körben a második kalapban lévőket, azaz a papírforma alapján a második legerősebb csapatokat húzzák ki.

4. Vannak-e olyanok, akik biztos nem kerülnek össze az első körben?

Csak annyi biztos, hogy az azonos kalapban lévők nem kerülhetnek egy csoportba. Azaz a magyar válogatott biztos nem lesz egy csoportban a csehekkel, svédekkel, lengyelekkel, románokkal és szlovákokkal. Az, hogy két csapat azonos selejtező csoportból jutott ki, nem kizáró ok, ezek összekerülhetnek ismét.

5. Létezik-e úgymevezett halálcsoport?

Ezt nehéz megmondani. Elvileg összejöhetnek olyan csoportok, ahova nagyon erős csapatok kerülnek, ebben az esetben nyilván elhangzik majd a jelző. (Bár kétségtelen, hogy mivel a legjobb négy csoportharmadik is továbbjut a nyolcaddöntőbe, így igazán erős csapat aligha búcsúzik majd az első kör után.)

Ha például a már említett együtthatókat nézzük, akkor a legerősebb lehetséges csoport a német-olasz-cseh-török négyes lenne, hiszen ezeknek vannak a legjobb mutatói a négy kalapban. Ha így alakul, ezt például nevezhetjük majd halálcsoportnak.

Ha viszont a legrosszabb mutatókat nézzük, akkor szintén kiegyenlített, de kisebb játékerőt képviselő négyesnek mondható a francia-ukrán-magyar-északír kvartet.

A megnyert pótselejtező után

Fazekas István

Magyarország egyébként éppen csak becsúszott a harmadik kalapba, azaz a hivatalos besorolás szerint a 24-ből a 18-adik. De például a brit The Guardian szintén elkészítette a maga rangsorát, ahol viszont rosszabbul állunk: ott a magyar válogatott a 22-ik. Azt a listát Franciaország vezeti, az utolsó pedig a csoportunkban előttünk végzett Románia. (Közénk csak Albánia fér be.)

De ismételjük, hogy ez szubjektív. A svéd Dagens Nyheter például megszavaztatta olvasóit, hogy milyen csoportról álmodoznak, illetve mit nem szeretnének. Kiderült, hogy a vágyott négyes az Anglia, Ukrajna, Svédország, Észak-Írország, a rémálom pedig a Németország, Olaszország, Svédország, Törökország.

Tény, a svédek velünk nem is kerülhetnek össze, hiszen egy kalapban vagyunk. Viszont mi nagyrészt egyetértünk az ítéletükkel.

Az ukránok azonban már minket választanának. Az ottani szaksajtó szerint ők a legkevésbé a német-lengyel-ír triónak örülnének, a portugál-magyar-albán hármast azonban üdvözölnék. Olaszországban szintén folyik a találgatás, noha teszik mindezt annak tudatában, hogy ők a legerősebbek a második kalapban. Azért az elsők közül mgis tudnának választani: a németeket, franciákat, spanyolokat és belgákat elkerülnék, az angolok és a portugálok nekik rendben vannak.