Michelisz: 2017 pályafutásom legfontosabb éve lesz
A következő lesz pályafutása legfontosabb éve, amikor a túraautó-világbajnoki cím megszerzését veszi célba a gyári Hondával versenyző Michelisz Norbert. Arról, hogy idén egyetlen ponttal lemaradt a dobogóról, azt mondja, ez csak motiválja. De azért fáj neki, hogy a WTCC-sorozatból távozó Yvan Muller az ő kárára adott búcsúajándékot hondás csapattársának.
hvg.hu: Mit érzett, amikor látta, hogy elúszik a harmadik hely?
Michelisz Norbert: Amikor megkezdtük az utolsó kört, biztos voltam abban, hogy meglesz, hiszen a célegyenes végén lett volna a legnagyobb esélye Mullernek engem megelőzni, de túlságosan messze volt a támadáshoz. Tudtam, ha onnantól kezdve nem hibázom, akkor mögöttem fog beérni, mögötte pedig Monteiro. Erre azért számíthattam, mert a hétvége során soha nem voltunk olyan helyzetben, hogy a gyári Citroënekkel tempóból fel tudjuk venni a versenyt, Muller pedig van annyira jó versenyző, hogy nem hibázik az utolsó körben. Arra viszont nem számítottam, hogy elengedi Monteirót, aki így egyetlen ponttal előttem végzett a végelszámolásnál. Nekem a tükörből, majd visszanézés után is egyértelmű elengedésnek tűnt, egy egyáltalán nem tipikus előzési ponton. Az viszont egy picit elbizonytalanított, hogy a boxban Monteiro azt mesélte, Muller hibázott, azért sikerült elmennie mellette. A verseny után nem kerestem Mullert, úgy voltam vele, hogy a végeredményen úgysem változtatna, ha kérdőre vonnám. Aztán persze láttam a Citroën közösségi oldalára kiírt szöveget, miszerint ez egy búcsúajándék volt a szezon végén visszavonuló franciától. Azt azért rossz volt megélni, hogy az én káromra ad valaki búcsúajándékot... és bár még mindig vannak bennem negatív érzések, összességében már sokkal inkább a pozitív oldalát látom a szezonnak.
hvg.hu: Hosszú Katinka a negyedik olimpiai döntője után, amelyen "csak" másodikként ért célba, azt mondta, ez plusz motivációt ad neki a jövőben. Önnél is így csapódik le ez a kellemetlenség?
M. N.: Ugyanezt érzem. A mostani negyedik hely, a tüske, ami emiatt bennem van, még növeli is az esélyeimet: még elszántabban, még motiváltabban fogok készülni. Azért is, mert elnézve a Honda fejlesztési ütemét, és a pénzt, amit a projektbe öl, illetve tudván, hogy a Citroën kivonul, úgy érzem, a 2017-es pályafutásom legfontosabb éve lesz.
hvg.hu: Világbajnok szeretne lenni?
M. N.: Akarok! Ez volt a cél 2010 óta, amikor megnyertem az első vb-futamot. Sok idő telt el azóta, egy kicsit lassabban haladok a végcél felé, mint azt akkor reméltem, de azt is figyelembe kell venni, hogy csupán egy évem volt gyári csapatnál. Most viszont, az összes körülményt figyelembe véve azt mondhatom: valós esélyem van jövőre megnyerni a sorozatot.
hvg.hu: Mennyiben szólhat ebbe bele a csapat? Van hierarchia a Hondán belül a három versenyző között?
M. N.: Amikor aláírtam a szerződésemet, az volt a legfontosabb kitételem, hogy ugyanolyan feltételekkel akarok rajthoz állni, mint a többiek. Soha nem volt hierarchia. Marokkóban, amikor az első három helyen voltunk a fő futamon, a briefingen megbeszéltük, hogy ha a rajt utáni első két kanyarban nincs pozíciócsere, lehetőleg úgy is érjünk célba, ahogy indultunk. Én viszont úgy éreztem, egy kicsivel gyorsabb vagyok Huffnál, így a futam közben rákérdeztem, hogy támadhatom-e. Ez volt az egyetlen pontja a szezonnak, amikor azt mondták, hogy maradjak második, mert a maximális eredmény nagyon fontos volt a projekt jövője szempontjából, hiszen éppen akkortájt dőlt el, folytatja-e a gyár a WTCC-ben, vagy sem. Ezt elfogadtam, nem is vettem csapatutasításnak. Ezért is szeretek a csapat tagja lenni: nem telepszik rá a szervezet, a csapatvezetés a versenyzőkre, nem befolyásolja a döntéseket.
hvg.hu: Sokszor beszélt arról, hogy előző csapatánál, a Zengő Motorsportnál úgy érezte magát, mint egy család tagja. Ebből sikerült valamit átmenteni a gyári Hondához?
M. N.: Próbáltam úgy áthidalni a kezdeti nehézségeket, hogy igyekeztem olyan emberekkel körülvenni magam, akikkel már korábban is együtt dolgoztam. Ilyen volt Bári Gergely, a versenymérnököm, vagy Juhász Szabolcs, az adatmérnököm volt. A csapaton belül azonban az a döntés született - a klikkesedés elkerülése végett -, hogy Gergővel idén nem dolgozhattunk együtt. Ez eleinte nehéz volt, a szezon végén azonban rá kellett döbbennem, hogy ennek is rengeteg pozitívuma volt. Megismerhettem egy mentalitást, szemléletmódot, ami bővítette a látókörömet, és az autóversenyzésről alkotott képemet. Az olasz versenymérnököm, Andrea Cisotti nagyon sok olyan impulzust tudott nekem adni, ami mindenképpen szükséges volt ahhoz, hogy idén, a szezon második felében ennyire jól, kiegyensúlyozottan teljesítsek, és ahhoz is, hogy érettebb személyiség, jobb versenyző legyek.
hvg.hu: Ez különleges kapcsolat, mindkét félnek nagyon jól kell ismernie a másikat, hogy kihozhassák egymásból és a technikából a legjobbat. Mennyire ment könnyen az összecsiszolódás?
M. N.: A szezon végére majdnem olyan szinten vagyunk Andreával, mint Gergővel. Az első felében viszont még nagyon sok olyan apróság hiányzott, ami megnehezítette az igazán hatékony kommunikációt, aminek a következménye az lett, hogy pontokat veszítettem a pályán. Ez Gergővel valószínűleg nem történt volna meg. Persze ezzel nem azt mondom, hogy Andrea rossz versenymérnök, vagy én nem szeretnék együtt dolgozni vele: az összeszokás folyamata néha nehéz, és pontokba kerül. Mostanra sokat tanultunk egymásról, ő például már tudja, mekkora jelentősége van annak, hogy egy szabadedzés vagy időmérő után mikor és hogyan próbálja kiszedni belőlem a szükséges információkat. Már ismer annyira, hogy nem jön oda az első húsz-harminc percben, és kezd faggatni arról, hogy milyen volt az autó. Bár készségesen válaszolnék a kérdéseire, nem olyan minőségű válaszokkal, mint kicsivel később.
hvg.hu: Kellemetlen pillanatokból kijutott idén. A Hungaroringen technikai hiba nehezítette a dolgát, Marokkóban elvették a pontjaikat egy szabálytalannak ítélt alkatrész miatt, aztán jött Katar...
M. N.: A Hungaroring és Katar volt a szezon két mélypontja. Az előbbi abból a szempontból volt más, hogy bár az egyik legfontosabb hétvége volt számomra, de utána úgy éreztem, rengeteg lehetőségem lesz az elvesztegetett pontokat visszaszerezni. A katari viszont az idény utolsó versenyhétvégéje volt.
hvg.hu: És melyek voltak a legjobb pillanatok?
M. N.: A japán hétvége volt az, amely azért volt különleges, hogy választani sem tudtam volna jobb helyszínt a futamgyőzelemre. A Hungaroringen rengetegen szorítanak nekem, és nagyszerű, a legjobb érzés hazai közönség előtt nyerni. De ha pusztán a pályafutásomat nézem, akkor szakmai szempontból a legelőnyösebb Japánban futamot nyerni a Honda teljes vezérkara előtt. Ez mindenképpen ellensúlyozza az év közbeni negatív pillanatokat.
hvg.hu: A célját már ismerjük, de mit gondol, milyen lesz a WTCC jövőre a gyári Citroënek, Yvan Muller és José María López nélkül?
M. N.: Hogy a Citroën gyári szinten kiválik a sorozatból, nem jelenti azt, hogy a sorozat technikai színvonala nem lesz ugyanolyan magas, mint volt. A francia márka autói továbbra is ott lesznek a rajtrácson, és úgy tudom, valamekkora fejlesztést majd eszközölnek rajtuk, emellett a Volvo és a Honda is rengeteg pénzt öl a fejlsztésekbe. Ha a két csapat ilyen ütemben fejlődik, a technikai színvonal akár magasabb is lehet. Más kérdés, hogy olyan kaliberű versenyzőket, mint a távozók, nem lehet pótolni: egyértelmű veszteség a bajnokság számára Yvan Muller és López távozása.
hvg.hu: Érzett-e idén teljesítménykényszert a csapat részéről?
M. N.: Külső elvárások, nyomás nem volt idén. Persze tudtam, hogy miért szerződtetett le a gyári csapat, de úgy éreztem, elsősorban Rob Hufftól, a világbajnoktól várják majd a kiugró teljesítményt. Ilyen szempontból kényelmes helyzetben voltam, mert kvázi felügyelet nélkül bontogathattam a szárnyaimat. Saját magamra sokkal nagyobb nyomást helyeztem, mint a korábbi években: az első perctől kezdve meg akartam mutatni, hogy helyem van itt.
hvg.hu: Számít arra, hogy jövőre többet vár majd öntől a Honda?
M. N.: A csapat egyelőre nem jelentette be a jövő évi pilótafelállást. Én igyekeztem olyan szerződést kötni, hogy 2017-re a lehető legjobb helyzetben legyek a világbajnokságon. Azt nem tudom, hogy a másik két versenyzőnek mi lesz a sorsa, de érzem, van mozgolódás. Örülnék annak, ha így tudnánk folytatni, mert mindkét csapattársam nagyon sokat tett hozzá a sikerekhez, de amíg ezt a Honda nem erősíti meg, addig én is csak azt tudom mondani, hogy mit szeretnék.
hvg.hu: Egy interjúban arról beszélt, hogy Muller manővere rádöbbentette: nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy jobb kapcsolatot alakítson ki a versenytársaival. Van már terve, hogyan fog ebbe bele?
M. N.: Nincs, mert ehhez idő kell, meg közös emlékek, ezt nem lehet erőltetni. A kevésbé rutinos versenyzők közé tartozom a sorozatban, még nem volt annyi alkalmam baráti kapcsolatokat kialakítani, pláne a régi nagyokkal nem. Ahogy telik az idő, nyilván úgy változik majd az én helyzetem is. Igaz, szerintem itt barátságok nem nagyon alakulhatnak ki. Legalábbis így tapasztalom. Lehet, hogy Monteiro és Muller tényleg barátságról beszélhet, de én nem jutottam el még arra a szintre, hogy bárkivel is barátnak mondhassam magam a WTCC-ben, és úgy érzem, erre kicsi is az esély. Ez persze nem azt jelenti, hogy bárkivel is rosszban lennék. Igyekszem semleges, de inkább jó kapcsolatot kialakítani a többiekkel.
hvg.hu: Néhány hete robbant a hír, hogy adócsalási ügyet tártak fel a magyar autósportban, és az egyik magyar WTCC-versenyző apja is érintett. Az első híradás után magyarázkodnia kellett, mert abból arra lehetett következtetni, hogy az ön édesapjáról van szó. Mit gondol, ez az eset milyen hatással lehet a sportágra?
M. N.: Nem magyarázkodásról volt szó, mindössze édesapámat tisztáztam, akinek rengeteget köszönhetek, és aki mindig kemény, tisztességes munkával gondoskodott a családjáról. Most is csak azt tudom mondani, hogy a családom, a támogatóim és én magam is elhatárolódunk bármely jogellenes tevékenységtől. Továbbá bízom abban, hogy ennek az esetnek nem lesz negatív következménye sem az autósportra, sem a fiatal tehetségek lehetőségeire.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
