„Sajnálom, hogy esélyünk se volt, és szerintem lehetőséget se kaptunk volna” – mondta Golovin Vlagyimir, a válogatott szövetségi kapitánya a női kézilabda-világbajnokság elveszített negyeddöntője után az M4 Sportnak. A meccset a hollandok nyerték, szinte végig vezetve, 28-23-ra.
Amikor a támadójátékról kérdezték, így válaszolt: „Amikor nem engedik megtalálni ezeket a réseket, és amikor nem fújnak le heteseket, akkor hiába keressük az okokat. Ezzel nem szakmailag kell foglalkozni. Én büszke vagyok a lányokra. Lejátszottuk a világbajnokságot, szerintem mindent megtettük, amit tudtunk. Ott vagyunk, ahol vagyunk. Biztos, hogy lehet még fejlődni és fogunk is, de talán az a legfontosabb, hogy a szívünk mindig ott volt”.
A nagyon csalódottan nyilatkozó Tóvizi Petra szerint nem voltak elég élesek, vagy talán túlzottan is akarták a győzelmet, amitől görcsössé váltak. „Volt egy periódus, amikor olyan hőfoka lett a meccsnek, hogy kicsit elvitte a fejeket, talán többet foglalkoztunk a kézilabdán kívüli dolgokkal, mint kellett volna. Akkor kialakítottak egy olyan előnyt, amiből nagyon nehéz lett visszakapaszkodni.”
A Debrecen beállója szerint akadozott a támadójátékuk, sok labdát elszórtak, amit a hollandok keményen megbosszultak. „Nem tudom. Vissza kell nézni és tanulni kell belőle” – fűzte hozzá.
A tornáról szólva azt mondta, van hiányérzete. „Úgy éreztem, hogy több van bennünk, és hogy jobb helyre is hivatottak lehetnénk. Sajnálatos az az egy pont, amit elhullajtottunk a japánok ellen, vagy a szoros mérkőzés a dánok ellen, hiszen így előrébb végezhetnénk a tabellán, de ma a legfájóbb dolog az, hogy nem sikerült a négybe jutás.”
Albek Anna, a Metz átlövője szerint a hollandok a lerohanásaikkal tudtak nagy előnyt kidolgozni, amit ők nem tudtak kompenzálni a játékukkal. „Nagyon nehéz dolgunk volt, nagyon sokszor passzívig támadtunk az első félidőben, a másodikban pedig azt éreztem, hogy nagyon akarunk, de nem tudunk felkapaszkodni rájuk. Futottunk az eredmény után, annyira nem éreztem azt, hogy azt a lelki fölényt, amit ők képviseltek ma a meccsen, le tudjuk birkózni.”
A játékos szerint minden szempontból nagyon érződött, hogy a hollandok hazai pályán játszanak. „Főleg a… mindegy. Érdekes fújások voltak szerintem. Arról, hogy az átlövőjátékunk miért nem működött, azt gondolom, hogy egy nagyon kemény falat tettek elénk és nem tudtuk feltörni. Jelenleg csuma ideg vagyok, nem tudok pontosabb megfejtést adni erről. A kapusuk is nagyon jól védett, amire készültünk, mert nagyon jó formában van, de az sem működött úgy, ahogy elterveztük.”
Hozzátette azt is, hogy talán a flow állapotba nem jutottak el most a meccs elején, aztán pedig a kapaszkodás vitte el az energiájukat.
A magyar válogatott a 7. helyen végzett, ami az elmúlt húsz év legjobb világbajnoki eredménye. A négy közé legutóbb 2005-ben jutott be, akkor bronzérmet nyert. Azt követően kétszer volt nyolcadik, 2007-ben és 2013-ban, utóbbi alkalom óta egészen mostanáig a negyeddöntőbe sem került be.
A meccs krónikáját itt olvashatja:
https://hvg.hu/sport/20251210_magyarorszag-hollandia-kezilabda-vilagbajnoksag-negyeddonto-kozvetites
