Nedjalkov Beáta

Új szintre lépett a bél-agy kapcsolat kutatása: a bélflóra a stresszt és a depressziót is befolyásolhatja

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bélflóra legfeljebb az emésztés miatt fontos, ma azonban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengely és az agyműködés kapcsolatát. A bélflóra nemcsak a szervezet működésére, hanem a hangulatra és akár a depresszió kialakulására is hatással lehet. De vajon valóban a bélben keresendők a lelki egészség rejtett összefüggései? A tudomány új válaszokat keres arra, hogyan kommunikálnak a bélbaktériumok az aggyal. Dr. Boros András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa segít eligazodni az új kutatásokban.

Egészség

Tényleg le kell mondani a kenyérről, ha egészségesebben akarunk étkezni?

Kevés ételhez kapcsolódik ma annyi bűntudat, mint a kenyérhez: egyszerre félünk a szénhidráttól, a gluténtól, a hízástól és attól, hogy rosszul választunk. Pedig a szakértők szerint nem az a kérdés, ehetünk-e kenyeret, hanem hogy milyet választunk, mennyit eszünk belőle, és mi kerül mellé a tányérra. Az új kenyér ünnepe alkalmából Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakértővel és Szabadfi Szabolcs mesterpékkel néztük meg, mit tud a kovász, mit nem tud az ősbúza, és hogyan lehet felismerni a valóban jó kenyeret.

Egészség

Duplájára nőtt a szifiliszesetek száma Magyarországon négy év alatt

A szexuális úton terjedő fertőzések többsége hosszú hónapokig, akár évekig is tünetmentesen zajlik a szervezetben, miközben az érintett tudtán kívül továbbadhatja a kórokozót a partnerének. A hazai bejelentési statisztikák szerint egyetlen év leforgása alatt négyezernél is több szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiaesetet regisztráltak Magyarországon, és a számok évek óta emelkedő tendenciát mutatnak: a szifiliszdiagnózisok száma 2020 óta megkétszereződött, a chlamydiafertőzéseké pedig közel harmadával nőtt. Mivel a bejelentett esetszám kizárólag a felismert fertőzéseket takarja, a valós előfordulás ennél feltehetően jóval magasabb.

Egészség

Schwab Richárd: Bryan Johnson autoimmun betegsége fontos figyelmeztetés arról, hogy meddig lehet kontrollálni a testünket

A világ legismertebb biohackere, Bryan Johnson évek óta mindent mér, amit csak lehet: az alvását, laborértékeit, étrendjét, edzését és biológiai mutatóit is. Most mégis autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Schwab Richárd gasztroenterológus és Fejes Lívia onko-dietetikus szerint Johnson esete nem azt bizonyítja, hogy a prevenció felesleges, hanem azt, hogy több ezer adatnál fontosabb lehet egyetlen eltérés okát jól megérteni.

Egészség

A felülések kora lejárt? Évtizedekig ezt hittük a kockahas titkának, a tudomány mást mond

Sokan még mindig a felülést tartják a hasizomedzés alapjának: egyszerű, eszköz nélkül végezhető, és gyorsan érezni lehet tőle, hogy dolgozik a has. Csakhogy az, hogy egy gyakorlat égeti az izmokat, még nem biztos, hogy a leghatékonyabban fejleszti azt, amire a testünknek a mindennapokban és sportolás közben valóban szüksége van. Reisz Dániel erőnléti és funkcionális edző segítségével néztük meg, hogyan változott a hasedzésről való gondolkodás.

Egészség

Egy budapesti tanár a világ egyik leglassabban öregedő embere – a rutinja pedig bárki számára elérhető

A milliárdos, aki évi több millió dollárt költ arra, hogy fiatalabbnak tűnő szervei legyenek – megszokott szereplő a longevity világában. Helstáb Martin szembemegy a kialakult képpel, és bizonyítja, hogy a hosszú, egészségben eltöltött élet nem pénzkérdés. A Budapesten élő művésztanár és filmrendező szerény költségvetésből, hétköznapi boltokban kapható szerekkel és otthon is megvalósítható szokásokkal érte el, hogy a Longevity World Cup nemzetközi rangsorában a világ hetedik leglassabban öregedő embereként tartsák számon.

Egészség

Savanyú káposztán él a Trump-kabinet fele – állítólag ez a fiatalság titka

Robert F. Kennedy Jr., J.D. Vance és több más washingtoni vezető politikus ugyanazt a szigorú étrendet követi: rengeteg fermentált zöldséget, legeltetett marha húsát eszik, alkoholt és cukrot pedig egyáltalán nem fogyasztanak. A diéta mögött egy orvos áll, aki tanácsadásért akár 18 ezer dollárt is elkér. Cserébe látványos fogyást, tisztább bőrt és több energiát ígér – még akkor is, ha a fermentált ételek jellegzetes, kissé kénes illata otthon néha feszültséget okoz az étkezőasztalnál.

Egészség

Zsírral a demencia ellen: így védhet a ketogén diéta az Alzheimer-kórtól

A ketogén diétát sokan fogyókúrás módszerként ismerik, pedig az utóbbi években az idegtudomány is egyre nagyobb figyelmet fordít rá. Egy friss szakirodalmi áttekintés szerint a magas zsírtartalmú, szénhidrátszegény étrend olyan anyagcsere-változásokat indíthat el, amelyek az öregedő agy szempontjából is érdekesek lehetnek. A kutatók szerint a kérdés nem az, hogy csodaszer-e a keto, hanem az, hogy mely betegeknek, milyen formában és milyen biztonsági feltételek mellett jelenthet valódi előnyt.

Egészség

Amikor a szeretet és a bántás összekeveredik: így tart fogva a traumakötődés

Miért ragaszkodunk néha ahhoz az emberhez a legerősebben, aki a legtöbbet árt nekünk? A traumakötődés egy olyan pszichológiai jelenség, amelyben a bántalmazás, a félelem és az időnkénti szeretetteljes pillanatok különös, nehezen felbontható érzelmi kötődést hoznak létre. Bár a kifejezést ma már gyakran használják a közösségi médiában, valódi jelentése jóval összetettebb, és sokkal inkább a bántalmazó kapcsolatok működéséről szól. Hogyan alakul ki ez a láthatatlan kötelék, és miért olyan nehéz kilépni belőle? Miért olyan nehéz elengedni valakit, aki újra és újra fájdalmat okoz?

Pszichológia

Ízületkímélő, mégis hatékony: ezért lehet a biciklizés az egészséges öregedés egyik eszköze

A hosszú és egészséges élet titkát kutató longevity-szemlélet egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem feltétlenül a legújabb csodaszerek, étrendkiegészítők vagy drága egészségügyi beavatkozások jelentik a legnagyobb előnyt. A tudományos kutatások rendre ugyanarra a következtetésre jutnak: a rendszeres mozgás továbbra is az egyik legerősebb eszköz az egészséges öregedés támogatásában. Ezen belül pedig a kerékpározás különösen érdekes helyet foglal el. De vajon tényleg kortalan sport-e a biciklizés? Lehet-e belőle az egészséges öregedés, vagyis a longevity egyik eszköze? És hol van az a határ, amikor a lelkesedés már többet árt, mint használ?

Egészség

Hatezer kalória, marhaszív, szájtapaszos alvás: Erling Haaland módszere túlmutat egy egyszerű diétán

Erling Haaland a 2026-os világbajnokságon hét góllal és egy történelmi negyeddöntővel bizonyította, hogy jelenleg ő a világ egyik legveszélyesebb csatára, és ennek nem sok köze van a véletlenhez. A norvég csatár napjait percre pontosan megtervezett, szinte megszállott rutin uralja, amelyben legalább annyira fontos szerepet kap az étkezés és az alvás, mint maga az edzés. Van benne olyan elem, amitől a csapattársai is földbe gyökerezett lábbal állnak, és olyan is, amit bármelyikünk kipróbálhatna még ma este. Megnéztük, mi rejlik Erling Haaland teljesítménye mögött, és mit érdemes ellesni belőle.

Egészség

Vízben rejlik a longevity titka? Az úszás meglepő hatásai az ízületekre, a szívre és az agyra

Az úszás az egyik legtermészetesebb mozgásforma, mégis sokszor hajlamosak vagyunk  olimpiai sportágként csak a versenyekhez, az élsporthoz vagy a gyerekkor kötelező úszásoktatásához kötni. Pedig az úszás valójában sokkal több ennél: egy olyan komplex, az egész testet átmozgató aktivitás, amely kortól, edzettségi szinttől és élethelyzettől függetlenül bárki számára elérhető. Nem véletlen, hogy gyakran nevezik „élethosszig tartó sportnak”, hiszen az első tempótól az időskori rehabilitációig ugyanúgy képes támogatni a testet és a lelket.

Egészség

Az olimpikonok legveszélyesebb sérülése sokszor láthatatlan – hogyan írta át a mentális egészség az élsport szabályait?

A sportvilág sokáig a lelkierő romantizált képére épült: a fájdalom elviselése, a „nem adom fel” mentalitás és a határok folyamatos kitolása számított az igazi bajnoki hozzáállásnak. Az elmúlt években azonban egyre több élsportoló kezdte el lebontani ezt az ideált, és kimondani azt, amiről korábban alig esett szó: a mentális egészség ugyanolyan sérülékeny, mint a test, és legalább annyira védelemre szorul. Fejes Dóra sportpszichológussal beszélgettünk.

Pszichológia

Djokovic nem hisz az orvosokban, mégis szinte verhetetlen 39 évesen – hogyan maradnak formában az idősödő élsportolók?

Novak Djokovic 39 évesen olyan meccset nyert meg Wimbledonban, amire a legtöbb húszéves teniszező teste sem lenne képes – és ez nem véletlen. A szerb sztár 15 éve gluténmentesen étkezik, rendszeresen jógázik és jeges vízbe ugrik. Egy vitatott spirituális guru tanácsára pedig sokáig a saját szervezetére bízta egy makacs sérülése gyógyítását, ahelyett hogy megműttette volna magát. De vajon tudomány áll-e mindezek mögött, vagy inkább hit és rendkívüli fegyelem tartja ilyen kiváló formában a teniszlegendát? M lehet a valódi titka annak, hogy Djokovic teste még mindig bírja a folyamatos terhelést?

Egészség

Egészséges szenvedély vagy modern megszállottság? Miért edzenek az amatőrök úgy, mint a profik?

A sport ma sokak számára nem csupán mozgás, hanem identitás, közösség és életforma. De minél inkább hasonlít az amatőr sportolók világa az élsportéhoz, annál fontosabb feltenni a kérdést: azért sportolunk, hogy jobban éljünk – vagy már az életünket szervezzük a sport köré? A kérdés talán nem is az, hogy túl sokat foglalkozunk-e a sporttal, hanem az, hogy mikor válik a szenvedély teljesítménykényszerré. Hol húzódik a határ az egészséges elköteleződés, a hobbi, az önmegvalósítás és a megszállottság között? Ezekről beszélgettünk Vincze Zsófia futóedzővel.

Társadalom

Receptre írnánk fel a teljesítménytúrázást – de hol a határ az egészséges és az extrém terhelés között?

A teljesítménytúrázás és a longevity első pillantásra távoli világoknak tűnhetnek, pedig a hosszú távú gyaloglás meglepően sok olyan előnnyel járhat, amely támogatja az egészséges öregedést. De vajon valóban jót tesz a szervezetnek egy 100 kilométeres teljesítménytúra, vagy egy ponton túl már inkább kockázatot jelent? Az általános fittség, az anyagcsere-egészség, a mentális ellenálló képesség és a várható élettartam között izgalmas összefüggések rajzolódnak ki. Lovász László edzővel arról beszélgettünk, hol húzódik a határ az egészséget támogató mozgás és az extrém terhelés között.

Egészség

Nem a meccs a baj: mit hoz felszínre a foci-vb egy párkapcsolatban?

Hat hét futballőrület, éjszakába nyúló meccsek, eltűnő férjek és egyre hosszabb teendőlisták – sok családban így telik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság. Miközben a szurkolók számára a foci-vb az év legnagyobb sporteseménye, a párkapcsolatokban könnyen feszültséget okozhat a megváltozott napirend és a megnövekedő láthatatlan munka. De valóban a futball a probléma, vagy inkább az, amit felszínre hoz? Hogyan lehet ezt az időszakot úgy megélni, hogy ne a konfliktusokról, hanem a kölcsönös megértésről szóljon. Mit tehetünk azért, hogy a döntő sípszaváig ne egymás idegeit, hanem inkább a kapcsolatunk rugalmasságát tegyük próbára?

Pszichológia

A szorongás gyakran problémamegoldásnak álcázza magát – ez az egyszerű szabály segíthet

Mi lenne, ha megengednénk magunknak az aggódást – de csak egy meghatározott időpontban? Bár elsőre furcsán hangzik, a kognitív viselkedésterápia egyik legismertebb módszere éppen erre épül, és segíthet megtörni a szorongás és a túlgondolás ördögi körét. A szakemberek szerint ugyanis az agy gyakran összekeveri a problémamegoldást az aggodalmaskodással, ami hosszú távon csak fokozza a stresszt. Mutatjuk, hogyan működik a technika, amely sokaknak hozott már megkönnyebbülést.

Pszichológia