Nedjalkov Beáta

Miért lett kulcsszerepe a személyiségteszteknek az állásinterjúkon?

Állásinterjú, kiválasztás, személyiségteszt: már nem csak az számít, hogy megfelelünk-e egy pozíciónak, hanem az is, hogy valóban nekünk való-e az adott munka. A modern kiválasztási folyamatok egyre inkább azt vizsgálják, hol tudunk hosszú távon jól teljesíteni, és mennyire illeszkedünk egy munkakörhöz. Lehet, hogy a „tökéletes állás”, amire vágyunk, valójában nem is passzol hozzánk? Hevesi Lia pszichológussal beszélgettünk arról, hogyan segítenek a személyiség- és kompetenciatesztek elkerülni a rossz döntéseket.


Új korszak jöhet a mentális betegségek kezelésében: vérvizsgálat segíthet felismerni a depresszió egy rejtett típusát

A depresszió és a 2-es típusú cukorbetegség közötti kapcsolat régóta ismert, most azonban amerikai kutatók arra jutottak, hogy a háttérben a krónikus gyulladás is kulcsszerepet játszhat. A vizsgálat szerint bizonyos gyulladásos biomarkerek összefügghetnek a depresszió tüneteivel, miközben az eredmények azt is megmutatták, hogy a mentális betegségek biológiája jóval összetettebb, mint korábban gondolták. Elképzelhető, hogy a jövőben vérvizsgálatok segíthetik majd a depresszió korábbi felismerését és személyre szabott kezelését? Valóban létezik úgynevezett „gyulladásos depresszió”, amely teljesen új irányba terelheti a pszichiátriát?


Gyerekek a képernyők között: hogyan formálja az online tér a mentális jóllétüket?

A mai gyerekek nem egyszerűen használják az internetet, sokkal inkább belenőnek. A Z és Alfa generáció számára az online jelenlét nem külön tér, hanem a mindennapi élet szerves része, barátkoznak, szórakoznak, tanulnak, és egyre inkább itt építik a jövőképüket is. Ez a természetesség azonban komoly kérdéseket is felvet: vajon hogyan hat mindez a mentális egészségükre?


A fogyás 65 év felett is lehetséges: biztató eredményeket mutat egy új kutatás az időskori elhízás kezelésében

A European Congress on Obesity (ECO), Európa vezető elhízástudományi kongresszusa idén 2026. május 12–15. között Isztambulban zajlik, ahol a kutatók a legfrissebb eredményeket osztják meg az elhízás megelőzéséről és kezeléséről. A testsúlyproblémákkal kapcsolatos kutatások idén is kiemelt figyelmet kapnak, különösen a szemaglutidhoz hasonló új generációs fogyókúrás gyógyszerek, amelyek alapjaiban formálhatják át az elhízás terápiáját. Egy friss elemzés szerint a szemaglutid a 65 év feletti felnőtteknél is jelentős fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezhet, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, az időskori fogyás továbbra is érzékeny és sok kockázatot rejtő terület. Vajon valóban biztonságos lehet a gyógyszeres fogyás idősebb korban, vagy újabb egészségügyi dilemmák előtt állunk?


A fia emléke vitte 400 kilométeren át: Csingár István ultrafutó gyászról, kitartásról és reményről

Egy apa, aki elveszítette a fiát, egy futó, aki soha nem áll meg, és egy ember, aki a saját fájdalmát mások reményévé próbálja formálni. Csingár István ultrafutóval beszélgettünk arról, hogyan lehet mentálisan kibírni több mint két nap folyamatos mozgást, mit tanít a gyász, és miért lett számára a futás több, mint egyszerű sporttevékenység.


A boldogság a gyomorban kezdődik? – A bél–agy tengely meglepő hatása a mentális egészségre

A bél–agy tengely működése ma már nem pusztán tudományos érdekesség: egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és a bélmikrobiom közvetlen hatással van a mentális egészségre, a hangulatra és a stresszkezelésre. Vajon tényleg a „második agyunk” irányítja, hogyan érezzük magunkat nap mint nap? És ha igen, mennyiben múlik mindez azon, mit eszünk? A válaszok nemcsak meglepőek, hanem a mindennapi döntéseinket is alapjaiban változtathatják meg.


Tényleg új szintre emeli a sportteljesítményt a lézeres szemműtét, vagy csak drága illúzió?

Szemüvegben futni, kontaktlencsével edzeni, hunyorogva kerékpározni – sokak számára ez a sporttal együtt járó kompromisszum. A lézeres szemműtét ma már elérhető megoldás a rövidlátás, távollátás és cilinder korrekciójára, mégis sok tévhit és bizonytalanság övezi. Valóban megváltoztatja a teljesítményt és a mindennapi életminőséget, vagy inkább csak kényelmi kérdésről van szó? Dr. Árvay Anita szemész szakorvossal beszélgettünk arról, mit jelent a gyakorlatban a lézeres szemműtét a sportban és a hétköznapokban.


Nem csak az időskor betegsége: a D-vitamin hiánya évtizedekkel előre jelezheti az Alzheimer-kórt

Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?


Anyák napja másképp: hogyan lehet együtt élni a veszteséggel?

Anyák napja sokaknak ünnep, de vannak, akiknek ez a vasárnap egészen mást jelent: a gyász egyik legnehezebb időszakát. Mit kezdhetünk a gyermekvesztés fájdalmával, a kimondható és kimondhatatlan érzésekkel, és hogyan lehet együtt élni a hiánnyal? A Bátor Tábor Lélekmadár programjának pszichológusaival, Hosszú Dalmával és Kubovics-Juhász Csillával beszélgettünk arról, mit jelent ma a gyász, hogyan segíthet a közösség, és miért nem kell – és nem is lehet – egyedül hordozni a veszteséget.


A test rejtett hálózata, ami befolyásolja a fájdalmat és a mozgást - ez a fascia, amit ideje megismerni

Lehet, hogy a csípőfájdalom, a merev derék vagy a „beragadt” nyak mögött nem az izmok állnak, hanem valami egészen más. Egy teljes testet behálózó kötőszövet, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és ha dehidratálttá vagy rugalmatlanná válik, fájdalmat és mozgásbeszűkülést okozhat. Ez a fascia, amelynek állapota meghatározza, mennyire érezzük magunkat könnyednek vagy épp kötöttnek a mindennapokban. De mi is pontosan a fascia, és hogyan tarthatjuk egészségesen hosszú távon, hogy elkerüljük a fájdalmat?


Öregedés számokban: mennyit érnek a biológiai életkort mérő tesztek?

Az otthon elvégezhető, biológiai életkort mérő tesztek piaca látványosan bővül, miközben a mögöttük álló tudomány még nem teljesen kiforrott. Valóban megmutathatják ezek a vizsgálatok, hogy „valójában” hány éves a szervezetünk? A robbanásszerűen növekvő longevity iparágban egyre többen keresik a választ: lassítható-e az öregedés, vagy csak egy újabb jól hangzó számot kapunk? Összegyűjtöttük, mit tud ma a tudomány a biológiai életkorról, és mire érdemes figyelni, mielőtt tesztet vásárolunk.



Nemcsak a vérkép árulkodik: az inzulinrezisztencia súlyosságát a bélmikrobiom is jelezheti

Mi lenne, ha egy egyszerű mintavétel megmutatná, mennyire súlyos az inzulinrezisztencia, és milyen irányba halad a 2-es típusú diabétesz? Egy friss kutatás szerint a bélflóra összetétele – gépi elemzéssel – képes lehet feltárni azokat a rejtett mintázatokat, amelyek az anyagcserezavarok mögött állnak. A mikrobiom ez alapján nemcsak következménye, hanem aktív alakítója is lehet a cukorbetegségnek.


A képernyőzés nagyobb pusztítást végez a gyerekhátakon, mint a nehéz iskolatáska – a gyógytornász szerint így lehet elejét venni a gerincbántalmaknak

„Technyak” és „gamerhát” – nevük is van már azoknak a torzulásoknak, amiket a technológia folyamatos használata okozhat a gerincen. Nem véletlenül terjedt el az a kijelentés, hogy az ülés az új dohányzás: az ülő életmód is alattomosan, szinte észrevétlenül rombolja az egészséget. Jó hír, hogy változás gyerekkorban még visszafordítható – hogy hogyan, arról is beszéltünk Tarnai-Horváth Tünde gyógytornász szakemberrel.


Így lassítható az öregedés: egy kulcsfehérje segíthet megőrizni az erőt

Az öregedés biológiai értelemben összetett folyamat, az immunrendszer működésének átalakulásával és a szervezetben fennálló gyulladásos folyamatokkal is számolni kell. Egy friss tanulmány most egy olyan fehérjére irányítja a figyelmet, amely kulcsszerepet játszhat az öregedéssel összefüggő fizikai hanyatlás lassításában, igaz, ezt egyelőre egérkísérletekben sikerült kimutatni.



Ez a hat sportág segíthet, hogy tovább élj – a kutatások szerint

Valóban a futás és az edzőtermi edzés a hosszú élet titka, vagy egészen máshol kell keresnünk? Egy több évtizeden átívelő kutatás most megmutatta, mely sportok mennyire növelik a várható élettartamot, és az eredmények sokakat meglephetnek. Úgy tűnik, a fenntartható és társas aktivitással járó sportágak teszik értünk a legtöbbet.


„Ha a munkatársak utálják egymást, tedd össze őket egy futócsapatba” – hogyan lett az Ultrabalaton Magyarország legnagyobb csapatépítője

Az NN Ultrabalaton mára nem csupán egy sportesemény, hanem egy társadalmi jelenség is: egyszerre szól az egészségtudatos életmódról, a közösség erejéről és arról, hogy a határaink sokkal kijjebb vannak, mint azt elsőre gondolnánk. A rendezvény mögött álló szervezőcsapat pedig évről évre azon dolgozik, hogy ezt az élményt egyre több ember számára tegye elérhetővé – legyen szó profi futókról, amatőr sportolókról vagy éppen olyan céges csapatokról, akik életükben először vágnak bele egy ekkora kihívásba.


Mit árul el a külsőnk a munkabírásunkról? Sokkal kevesebbet, mint hinnénk

A megjelenés alapján gyakran ítélünk, a munkabírást azonban inkább a személyiség és a motiváció határozza meg. Az állásinterjúk első perceiben sok döntés már megszületik, gyakran kimondatlan benyomások alapján. A jelölt kinézete, testalkata vagy kisugárzása könnyen befolyásolja a megítélését. De vajon tényleg következtethetünk a munkabírásra a külsőből?


Valóban lassíthatja az öregedést a mindennapos multivitamin-szedés? Már van tudományos válasz

A kutatókat már régóta foglalkoztatja egy komplex étrend-kiegészítő, amely képes lehet befolyásolni a biológiai öregedés DNS-alapú folyamatait. Mit jelentenek az eddig elért eredmények a hosszú élet és a prevenció szempontjából? Valóban lassíthatja az öregedést a mindennapos vitaminpótlás, vagy csak újabb egészségipari mítosszal van dolgunk? Egy friss kutatásban ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat a tudósok.