A koleszterinről ma már sokan tudják, hogy köze van a szív- és érrendszeri kockázathoz, a gyulladásról viszont jóval ritkábban gondolkodunk ugyanígy. Ebben segíthet eligazodni a hsCRP-vizsgálat, amely akkor is jelezhet, amikor még nincs panasz, csak a szervezet belső működése tolódik kedvezőtlen irányba. Megmutatjuk, kinek lehet fontos ez a laborérték, mit lehet belőle valóban kiolvasni, és mikor érdemes komolyabban venni.
Mit jelenthet egy virtuális erdő annak, aki hetek óta ugyanazt a kórházi plafont nézi? A MOME ZenctuaryVR+ projektje nem egyszerűen digitális természetet épít, hanem azt kutatja, hogy egy jól tervezett, pszichológus által kísért VR-élmény visszaadhat-e valamit abból, amit a hosszú kórházi ellátás gyakran elvesz: kontrollt, jelenlétet és kapcsolódást a környezethez.
Az öregedő szervezetben nemcsak az számít, mi romlik el, hanem az is, mit nem sikerül időben eltakarítani. A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a sejtekre, amelyek már nem osztódnak tovább, de továbbra is üzeneteket küldenek a környezetüknek. Ezek a köznyelvben „zombi sejteknek” nevezett szeneszcens sejtek egyszerre lehetnek védelmezők és bajkeverők – éppen ezért nem olyan egyszerű megszabadulni tőlük, mint elsőre gondolnánk.
Bryan Johnson mindent mér, mindent szabályoz, és az egész életét annak rendeli alá, hogy minél tovább éljen. A világ legismertebb biohackere egyszerre tette divatossá a biomarkereket, az alvásoptimalizálást és a megelőzést, miközben a Blueprintből üzletet, a Don’t Die szlogenből pedig már-már világnézetet épített. De mit ér a teljes kontroll ígérete, ha közben nála is olyan betegség jelenik meg, amelyet a tökéletes rutin sem előzött meg?
Egy ritka, agresszív daganattal kezelt kétéves kisfiú története mutatta meg Dr. Peták István számára a legfájdalmasabban, mi lehet a modern rákgyógyítás egyik óriási hiányossága: nem feltétlenül az, hogy nincs elég tudás, hanem hogy a tudásból nem mindig születik elég gyorsan jó döntés. A precíziós onkológia magyar úttörőjével arról beszélgettünk, hogyan lehet a daganat molekuláris térképéből valódi terápiás útvonalat készíteni – és miért a beteg ideje a legfontosabb erőforrás.
A hormézisről többnyire a böjt, a szauna, a hidegterhelés vagy az edzés kapcsán beszélünk, pedig a jól adagolt jó stressz a tányérunkon is érvényesülhet. A brokkoliban, a chiliben, a kávéban, a teában, a bogyós gyümölcsökben vagy az olívaolajban található növényi vegyületek nem egyszerűen tápanyagok: kis mennyiségben olyan jelzéseket adhatnak a szervezetnek, amelyek alkalmazkodásra késztetik a sejteket.
Hat országban, összesen 12 ezer nő bevonásával vizsgálta a menopauzáról szóló tapasztalatokat egy friss felmérés. A magyar eredményekből az látszik, hogy idehaza sok nő marad magára ezekkel a problémákkal, még orvosi segítséget sem kérnek.
A longevity ma már ott van kozmetikai krémeken, luxushotelek csomagjaiban és biohackingprogramok ígéreteiben is. Európa azonban ennél jóval prózaibb kérdés előtt áll: mit kezdünk azzal, hogy egyre tovább élünk, miközben sokan az utolsó tíz-tizenöt évüket krónikus betegségekkel, gyógyszerekkel és kiszolgáltatottsággal töltik? Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa egy több mint száz intézményt összefogó nemzetközi kezdeményezés egyetlen magyar résztvevőjeként azon dolgozik, hogy az egészséges öregedés önálló európai kutatási és szakpolitikai programmá váljon.
A hideg zuhany, a jeges merülés és a krioszauna mind erős testi élményt adnak: felgyorsul a légzés, kiélesedik a figyelem, és sokan utána energikusabbnak érzik magukat. De a hidegterhelés nem attól lesz hasznos, hogy minél extrémebb, és a jó közérzet nem mindig jelent bizonyított egészségnyereséget. Hormézis-sorozatunk új részében megnéztük, mit tudunk ma a hideg hatásairól, mikor segíthet a regenerációban, és hol kezdődik a túlzás.
Európa tudományos teljesítménye világszínvonalú, a klinikai fejlesztések, a tőke, a gyártás és a gazdasági előnyök mégis túl gyakran máshol összpontosulnak – a súlyos innovációs lemaradásra egy múlt heti brüsszeli szeminárium világított rá. Mit kell tennie Európának, hogy képes legyen megtartani és a saját előnyére fordítani az innovációit? És mi a tanulság Magyarország számára?
Tudományos tartalom, életmódígéret és piaci érdek egyszerre tapad a longevity kifejezéshez, de hova forduljon az, aki szeretné minél tovább megőrizni egészségét és önállóságát? Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója szerint egy szolgáltatás nem attól értékes, hogy drága és látványos, hanem attól, hogy valóban személyre szabott. De miért nincs két egyforma eset, miért nézzük rosszul a laborleleteket, és hogyan veti vissza az egészséges életmódért tett fáradozásainkat a munkahelyünk?
A fáradt, szétesett, beszűkült hétköznapokban a kultúra sokszor luxusnak tűnik. Egy friss UCL-kutatás azonban azt sugallja, hogy a rendszeres művészeti és kulturális aktivitás a biológiai öregedés lassabb ütemével függhet össze. Megnézzük, mit jelent ez valójában, kinek szól az üzenet, és mit nem szabad túlállítani belőle.
Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?
Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.
A ViennaUP keretében rendezett Longevity Business Forumon már nemcsak orvosok és kutatók, hanem startupok, befektetők, diagnosztikai cégek és wellness-szereplők is ugyanazt a kérdést forgatták: hogyan lehet üzletet építeni arra, hogy tovább éljünk egészségben? A longevity Európában láthatóan kilépett a laborból, és elkezdett iparággá szerveződni.
Hajlamosak vagyunk az életkor számlájára írni, ha lassabban tér vissza az erő, hamarabb elfogy a lendület, és egyre nehezebben küzdünk meg ugyanazzal a terheléssel. Ennek hátterében nem pusztán az évek múlása áll, hanem az is, hogy egyre romlik a teljesítmény sejtjeink energiatermelő rendszerében, a mitokondriumokban. Molnár Mária Judittal, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének vezetőjével vettük végig, mi történik ilyenkor a szervezetben, és mit lehet ma felelősen állítani a mitokondriális diszfunkcióról.
A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.
Európa vezető elhízástudományi kongresszusán minden évben az elhízás kutatásának, megelőzésének és kezelésének legfrissebb eredményeit mutatják be. Most egy olyan nemzetközi elemzést ismertettek itt, amely szerint az elhízás nem csupán azon múlik, mennyire vagyunk fegyelmezettek, hanem azon is, mennyit dolgozunk. A kutatás alapján a hosszabb éves munkaidő országos szinten is együtt járhat a magasabb elhízási aránnyal.
Negyven fölött sokan azt tapasztalják, hogy a testük mintha csendben átállna egy másik üzemmódra. A hasi zsír könnyebben megmarad, a délutáni fáradtság gyorsabban lecsap, a fogyás lassabb lesz, a vércukorértékek pedig makacsabbul mozdulnak rossz irányba. Ilyenkor hajlamosak vagyunk mindezt egyszerűen az öregedés számlájára írni, pedig a háttérben egy nagyon is konkrét biológiai folyamat állhat. Megnéztük, mi történik, amikor a sejtek tápanyag-érzékelése fokozatosan kibillen, és melyek azok a mindennapi szokások, amelyekkel ezt érdemben befolyásolhatjuk.
Az elhízás kutatásának és kezelésének egyik legfontosabb európai fórumán olyan elemzést ismertettek, amely szerint a GLP-1-típusú fogyasztószerek nemcsak a testsúlyt, hanem az elhízásról szóló közbeszédet is átformálhatják. A szerzők szerint ha ezek a gyógyszerek valóban csökkentik az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást, annak hatását már az élelmiszer- és italgyártók is megérezhetik.
