A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a játékok két hetében folyamatosan történik valami, s a rendszernek is folyamatosan kell működnie pillanatnyi kihagyás, vagy tesztlehetőség nélkül. A rendszer elemeit természetesen már sokszorosan kipróbálták, például az előolimpiai versenyek alatt, de az a terhelés, amely a megnyitás pillanatától nehezedik majd rá, teszteli igazán a teljesítőképességét. S mivel az olimpia a lehető „legtelevíziósabb” műfaj, a legkisebb hiba is kiválthatja a 4 milliárd néző elégedetlenségét.
A rendszer 1500 terminálhoz jut el a játékok 20 helyszínén, ahol több mint 20 ezer újságíró használja majd szolgáltatásait. Az újságírók, a versenyzők, a NOB tisztviselői és a szervezők igénybe vehetnek a nyilvános weboldalak mellett egy 50 ezer oldalas intranetet is, amely 11 ezer oldalnyi életrajzi adatot és az elmúlt játékokat 1896-ig visszanyúlóan írásosan és statisztikai módszerekkel is feldolgozó információt, továbbá versenykiírásokat, versenyprogramokat is tartalmaz.
Az információtechnológiai központ volt felelős azért is, hogy a 200 ezer hivatalos résztvevő (sportolók, vezetők, rendezők, NOB-delegáltak, újságírók, önkéntesek) regisztrálják magukat, s elkészüljön a fényképükkel ellátott, nyakba akasztható igazolvány, amely a mozgásukat lehetővé teszi a versenyhelyszíneken.
Óriási feladat volt, hogy a versenyzők szállítását koordinálják. A rendszernek tudnia kell, hogy melyik sportolónak mikor kell megjelennie a verseny helyszínén, s onnan, ahol éppen van, hogyan juthat el oda. Ezt az információt szinte azonnal szolgáltatnia kell, beleértve azt is, hogy a mikor és hol szállhat fel a legközelebbi igénybe vehető közlekedési eszközre. Ezért a központban Athén digitális térképén azt is figyelemmel kísérik, hogy mikor éppen mi történik a városban.
„A rendszer biztonságos működtetése miatt Athénben még nem mertük alkalmazni a vezeték nélküli technológiákat, mert attól tartottunk, hogy az adáskimaradások zavarokat okoznak a szolgáltatásokban” – vallotta be lovagiasan a BBC-nek Jean Chevalier, az Atos Origin olimpiáért felelős alelnöke, aki szerint akkor dolgoztak jól, ha a játékok végéig egyetlen szó sem esik róluk a sajtóban.