Forradalmian új mélytengeri merülőhajót fejlesztenek

“Hideg volt és szűk” – idézte fel emlékeit az Alvin mélytengeri merülőhajón tett utazásról Randy Kochevar, a Monterey Bay Akvárium biológusa. “Olyan volt, mintha két barátommal gyöngyszemek lettünk volna egy kagyló belsejében, de szinte el is felejtettük a körülményeket, hisz olyasmit láthattunk, amit azelőtt soha senki.”

Az Alvin több mint 40 éve a legfontosabb kutató-tengeralattjáró © www.whoi.edu

Az első hidrotermikus rést egy korábbi Alvin-expedíción fedezték fel 1977-ben. De akkor még nem fedezték fel a felbugyogó kémiai anyagok által táplált, s a hőforrások meleg vize által életben tartott ökoszisztémát, amely élő cáfolata annak elméletnek, hogy élet csak ott van, ahová a napfény elér – írja az Extreme Science tudományos magazin weboldalán.

“A hidrotermikus rések felfedezése egy egészen új értelmezést adott számunkra a Földdel kapcsolatban” – állítja Kochevar. Ha az élet képes megtelepedni ezekben a sötét mélységekben, igen szélsőséges körülmények között, akkor a földön kívüli élettel foglalkozó biológusok joggal spekulálnak azon, hogy vajon kifejlődhettek-e életformák abban a hatalmas óceánban is, mely az Európát, a Jupiter jégborította holdját fedik.”

A’80-as évek végére a mélytengeri merülések szinte megszokottá váltak. Az Alvin 1964. június 26-án indult első útjára, s azóta a három férőhelyes kis tengeralattjáró több mint 12 ezer kutató fordult meg a fedélzetén. Az ezekből az utakból származó tapasztalatok számos tudományos tanulmány alapját adták; az Alvin gépkarja által összegyűjtött minták pedig 300 új életformát tártak a tudósok elé.

Az Alvin bármennyire is működőképes, de mégiscsak betöltötte a 40-ik szolgálati évét, s a felújítások ellenére is szükség volna már a leváltására. Az Alvin 2 tervezése már meg is kezdődött az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány (NTA) és a Woods Hole Oceanográfiai Intézet bejelentése szerint. Az Alvin 2 körülbelül 6 kilométer mélységbe viszi majd le a tudósokat, ami másfél kilométerrel haladja meg az Alvin lehetőségeit. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy az óceánok és tengerek 99 százaléka elérhető lesz a merülőhajó segítségével. Az internetes technológia pedig lehetővé teszi, hogy akár az egész világ online kísérje figyelemmel a felfedezőutakat.

Az Alvin2 megmutathatja bolygónk felfedezetlen nagyobbik felét © www.whoi.edu

Robert Gagosian, a Woods Hole elnöke és igazgatója nemrégiben az Alvint méltatva elmondta, hogy ma már a kutatóhajónak köszönhetően tényként kezelhető az a valaha vitatott elmélet, amely szerint bolygónk nem egyszerűen áthatolhatatlan földtömeg, hanem különálló, jól elkülöníthető kéreglemezek halmaza, melyek folyamatos mozgásban vannak egy folyékony halmazállapotú alapon. A dicsőséges tettek között nem csak tudományos jellegűek találhatók: amikor az amerikai légierő véletlenül elveszített egy hidrogén-bombát Spanyolország partjai közelében 1966-ban, Alvin megtalálta a robbanószerkezetet. Két évtizeddel később pedig még szenzációsabb mélytengeri kinccsel tért vissza: az első fotókkal az elsüllyedt Titanicról.

Annak ellenére, hogy az “öreg” Alvin 1962 óta tartó pályafutása során máig hajózható állapotban maradt, két nemzeti vizsgálóbizottság is arra a következtetésre jutott, hogy az apró tengeralattjáró műszakilag már a múlté. Olyan, mint egy megbízható, öreg Toyota, amely kiválóan alkalmas városi használatra, de hely és felszerelés híján nem használható kényelmesen vidéki utakon való furikázásra.

Ezek a sötétben elő mélytengeri csőférgek a geotermikus energiát használják létfenntartásukhoz © www.whoi.edu

Gagosian figyelmeztetése szerint azonban a fejlesztési vállalkozás nem kockázatmentes. Hiszen számos műszaki problémát vet fel, ha olyan tengeralattjárót akarnak építeni, amely megnyitja előttünk a tengerek 99 százalékát. A legfőbb nehézséget pillanatnyilag az okozza, hogy képesek lesznek-e a mérnökök egy az acélból készültnél sokkal könnyebb titánium búra megalkotásához, mely azonban ellenáll a 6000 méter magas vízoszlop hatalmas nyomásának.

A mélytengeri biológusok persze sürgetnék a fejlesztéseket, hiszen – a Trieste bathyscaphe híres 1960-as útjától eltekintve a Mariana-árok mélyére – még soha nem ereszkedtek ilyen mélységbe. “Nem tudjuk, mit találunk majd ott” – mondja Kochevar. “Az egyetlen dolog, amit tudunk, hogy olyan dolgok tárulhatnak a szemünk elé, amit elképzelni sem mertünk.” Erre jó eséllyel lehet fogadásokat kötni, ugyanis a Föld felszínének 70 százalékát víz borítja, s ennek 90 százaléka teljességgel feltáratlan. Az Alvin 2 három személyt szállít majd a tengerfenékre. A fejlesztéseknek köszönhetően a 6500 méteres mélységet viszonylag gyorsan képes lesz elérni ami, több kutatási időt tesz lehetővé. Talán eleget, hogy új élőlényeket, új ásványlelőhelyeket, s ki tudja még mi mindent fedezzenek fel. A 21,6 millió dolláros fejlesztéssel elkészülő, s 2008-ra ígért Alvin 2 jelentősége ezért felbecsülhetetlen.