Űrtemetés

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Folk György (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

Távolról sem gondolta volna az egyik első magánűrrepülőt megkonstruáló Charlie Chafer és csapata, hogy nagyszabású terveik megvalósítása után, s az amerikai állam űrmonopóliumát megtörve, a temetkezési üzlet felé fordul majd érdeklődésük.

„Mindenki meghal egyszer” summázza a helyzetetet tömören Chafer, aki eddigi karrierjét az űrrepülés piacának liberalizálására tette fel. A hustoni Space Services vállalat rálelt saját profiljára, a jövőben emberi porhüvelyeket juttatnak ki az űrbe az elhunytak végakaratából.

Chafer, a fanatikus űrrajongó semmi kivetnivalót nem talál az „űrtemetések” érékesítésében, s szeretteink végső bolygóközi nyughelyre való helyezésében. Az űrturizmus körüli hírveréssel ellentétben – ahol sorra tűnnek fel a több felszállást lehetővé tévő rakéták és az újabb és újabb ajánlatok a jövőre – a Space Services vezetői büszkék rá, hogy szolgáltatásuk az első olyan „űrszerviz”, amely itt és most igénybe vehető. A szomorú valóság azonban az, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez meg kell halni. „Lehetőséget adunk az embereknek egy űrmisszióban való direkt részvételre” –mondja Chafer.

Ötezer-háromszáz dollárért a cég vállalja hogy egy rúzs méretű tubusba körülbelül hét grammnyi emberi hamut helyeznek el, melyet egy fém dobozba zárnak és kilőnek, hogy az aztán körpályára állva keringjen a világűrben. A hozzátartozók hivatalosak a kilövésre, amelyet egy csoportos megemlékezési szertartás követ, majd a szerettek örök nyugalomra helyezését követően, rövid beszéd hangzik el. A cég a hozzátartozóknak a temetésről emlékül egy videofilmet is készít, amely az előkészületeket és a kilövést tartalmazza.

A Space Services nem egészen ezer dollárért vállalja egy gombelem méretű fém tárolóban az elhunyt földi poraiból egy gramm fellövését is: „Az a célunk hogy az űrtemetés költségei megegyezzenek, vagy olcsóbbak legyenek egy hagyományos temetés árával az Egyesült Államokban.

Az űrtemetést eddig négy kilövéssel valósítottak meg, de egy 2001 szeptemberi elhibázott start nem érte el a világűrt, s emiatt a Celestis néven futó szolgáltatás vezetői kénytelenek voltak a célt tévesztett hamvak újbóli ingyenes kilövését felajánlani a csalódott családtagoknak.

A közel három éves kényszerszünet után, 2005 elején eddigi legnagyobb „temető rakétájának” fellövéséhez készül a Celestis. A célba juttatást a Space Exploration Technologies debütáló rakétája vállalja. A hamvakat azonban egy fiókrakéta, a Falkon 1 állítja majd Föld körüli pályára. A soron következő kilövés 125 „űrbe vágyó” hamvait repíti fel.

A tervek szerint a SpaceX-el kötött megállapodás a továbbiakban évente 3-4 szer juttatná ki a megboldogultak földi porait a kozmoszba, ahol már ma is olyan hírességek keringenek örök nyugalomban, mint a „Star Trek” atyja Gene Roddenberry, vagy az LSD híres gondolkodja Timothy Leary.