Digikamerát vegyek a gyereknek, vagy a PC-t cseréljem laptopra?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Meixner Zoltán (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

A címben szereplő dilemmával, vagy hasonlókkal küszködnek az informatika felhasználói, még azok is, akik ugyan fittyet hánynak a technológiai trendekre, de végül mégis választaniuk kell. S persze cseppet sem egyszerű eldönteniük, hogy az analóg helyett szükségük van-e digitális videokamerára, hogy érdemes-e külön PDA-t és mobiltelefont tartani, hogy a DSL vagy a kábel ad-e jobb internet kapcsolatot, stb. Az alábbiakban néhány válasz olvasható.

1. Mobiltelefon és PDA vagy okos telefon?

Minden a szemlélettől függ. Amikor a Nokia piacra dobta az e-mailezésre, faxolásra és telefonálására is alkalmas kommunikátorát, hallani sem akart róla, hogy a szerkezetnek számítógépes képességeket is adjanak. „Ez egy kommunikációs eszköz” – mondták. És nyilván azt is értették rajta, hogy a Nokia üzlete nem terjed ki a klasszikus számítástechnika területére. Egy PDA ugyanis bármilyen kicsiny is, mégiscsak egy számítógép. A számítógépgyártók viszont nem akartak telefonokat előállítani. Egy dolog azonban megváltozott: a vezeték nélküli eszközök közötti kommunikációban ma már elegendő sávszélesség áll rendelkezésre nagymennyiségű adat gyors továbbítására is. Ez pedig azonnal felvetette a kérdést, hogy miért kellene egyik kézben mobiltelefonnal, a másikban pedig egy PDA-val, vagy másféle kéziszámítógéppel egyensúlyozni, ha a két eszköz megfér egy burkolaton belül. A legtöbb ember számára, aki PDA-t és mobiltelefont is használ, alighanem elegendő lesz az okos telefon. De ebből is valószínűleg igen sokfélét dobnak majd piacra, s az egyes készülékek számítási kapacitásban, tárolóképességben és az adatbeviteli lehetőségekben (például teljes értékű billentyűzet) is különbözni fognak.

A jövőidő használata ma még indokolt. Bár ilyen eszközök természetesen most is beszerezhetők, de (mert még kevés fogy belőlük) elég drágák, s igazi forradalmukra azután lehet számítani, ha a 3G mobilszolgáltatás elindul Magyarországon is. Addig (ez még pár évet biztosan jelent) a mobiltelefon plusz PDA kombináció praktikusabbnak látszik.

2. Kell-e a gyereknek digitális fényképezőgép?

Sokan úgy érezhetik, hogy egy többtízezer forintos kütyü egyáltalán nem tartozik a „játékoknak” abba a kategóriájába, amely egy gyerek kezébe való volna. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a mai (digitális álló- és mozgóképek, hangfelvételek rögzítésére egyaránt alkalmas) mobiltelefonok már ott vannak a kölykök kezében, s ezek ára gyakorta meghaladja egy tűrhető képességű digitális fényképezőgép költségeit.

A gyerekek erkölcsi nevelése szempontjából talán nem helyes, ha drága eszközökhöz juthatnak hozzá könnyen, mert így talán azok értékét sem lesznek képesek igazán becsülni. Ráadásul a barátok, osztálytársak előtt ilyen eszközökkel való villogás egészségtelen versengésnek is talajt adhat. Ezek az érvek azonban nem elég jók a digitális kamerákkal szemben, amelyek ugyan kívánatos tárgyak, de nem igazán a státus kifejezésére alkalmas divatcikkek, szemben a mobiltelefonokkal. S bár beszerezni őket költségesek, de a fenntartásuk már korántsem kerül sokba, szemben a filmes fényképezőgépekkel. Van viszont egy hatalmas előnyük: a gyerekeknek lehetőséget teremt kreatív tevékenységekre. Ha fényképeket készíthetnek, érdeklődni fognak a fotózás és a fotóművészet iránt, számítógéppel feldolgozhatják, rendszerezhetik képeiket. Kis költséggel saját virtuális kiállításokat rendezhetnek, megmutathatják képességeiket a környezetüknek, kapcsolatokat teremthetnek és építhetnek. Sőt, ha rákaptak a fotózás ízére, maguk is gyűjthetnek jobb technikára, ami viszont kifejezetten hozzájárul értékrendjük fejlesztéséhez.

3. Mi a jobb: a DSL vagy a kábel?

Ha valaki szélessávú internet kapcsolatra vágyik, akkor kénytelen eldönteni, hogy DSL- vagy kábelcsatlakozásra fizet-e elő. Illetve vannak akik ezzel a dilemmával nem szembesülnek, hiszen egyes területeken csak DSL, míg más helyeken csak kábelszolgáltatás vehető igénybe. Például hiába van valahol a legfejlettebb üvegszálas telefonhálózat, ha azon nem működik a DSL. A többi helyen a mérlegelés műszaki alapja a következő: a kábelen a sávszélesség mindig annyifelé oszlik, ahányan a rendszer adott pontján felcsatlakoznak a hálózatra. Ez olyasmi, mint amikor a vízvezetékre egyre több házat kötnek rá, s a végén, ha nem cserélik ki a nyomócsövet, akkor vízhiány léphet fel. A DSL-nél más a helyzet. Ott annak arányában csökken a sávszélesség, ahogy a bekötések távolodnak a fejállomástól. Mivel Magyarországon kifejezetten korszerű és jól karbantartott rendszerek működnek használati értékben nem sok különbség mutatható ki a kétféle technológia között. Ezért érdemes megnézni a szolgáltatók mindenkori ajánlatait, s annak megfelelően dönteni.

4. Érdemes a PC-t laptopra cserélni?

Van, akinek igen, és van, akinek nem. A laptop igazán trendi dolog, minél vékonyabb, minél drágábbnak látszó, annál jobban lehet vele villogni üzleti tárgyalásokon, barátok és barátnők előtt. Ha azonban a szociális vonatkozásoktól eltekintünk, felszínre kerülnek azok a tényezők, amelyek a laptopot életre hívták, és azok is, amelyek a PC-t életben tartották.

A PC-k mind a mai napig felülmúlják teljesítményben a laptopokat. Ha ugyan azt a teljesítményt várjuk el egy laptoptól, mint egy PC-től, akkor sokkal többet kell fizetnünk, még akkor is, ha a noteszgépek ára az utóbbi időben igen jelentősen csökkent. Az azonos teljesítmény azonban még így is relatív. Az átlagos laptopok 15 hüvelykes TFT képernyője nem képes azt a minőséget visszaadni, amit a PC-k 17 hüvelykes vagy nagyobb monitorai. Ráadásul a laptopokba csak kompromisszumok árán lehet bezsúfolni azokat a nagyteljesítményű eszközöket, amelyek a tökéletes multimédiahatásokért felelősek. Magyarán a laptop nem a legjobb játékra, multimédiára vagy grafikai munkákra.

Ugyanakkor ha valaki nem irodához kötve dolgozik, vagy sokat utazik, esetleg a munkarendje kötetlen vagy hektikus, a laptop igen sokat segíthet neki. Hiszen a korszerű akkumulátorok és a kis fogyasztású processzorok és képernyők miatt a noteszgépek használhatósága sokat javult. Az egyszeri feltöltéssel elért üzemidejük jelentősen megnőtt, s a wi-fi kapcsolatokon keresztül egyre inkább használhatók nyilvános helyeken is internetezésre.

A laptopok jövője azonban sokkal fényesebb, mint a múltja vagy jelene. A nagy technológiai cégek, főleg az Intel olyan fejlesztésekbe kezdett, amelyek a laptopot hordozható szórakoztatócentrummá teszik. Ez azt jelenti, hogy a noteszgép pár év múlva tévézésre, játékra, zenehallgatásra, mozizásra ugyan úgy alkalmas lesz, mint a hagyományos számítógépes funkciók ellátására. S akkor a piaci részesedésük is jelentősen megnőhet, kivéve, ha a PC-k is felveszik a kesztyűt.