A számítógépes bűnözés visszaszorul az FBI szerint

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az FBI által végzett számítások szerint tavaly 141 millió dollár kárt okozott a számítógépes bűnözés, ennek ellenére ritkábbak a számítógépes betörések, a vállalatok kevesebb pénzt veszítenek ezek miatt, a hálózati rendszergazdák pedig jobban bíznak kiépített védelmi rendszereikben.

Nem kell feltétlenül értéket hagynunk az asz-
talon, anélkül is kirabolhatnak
© PC World
Legalábbis ezekre a megállapításokra jutott a Computer Security Institute (CSI), amely az FBI-jal végez évente közös felmérést a számítógépes bűnözés témájában. A számítógépes rendszerek ellen intézett sikeres támadások visszaszorulóban vannak: 2004-ben a válaszadók 53 százaléka jelezte, hogy ilyet tapasztalt, míg ez az arány az ezredfordulón még 70 százalék volt. A CSI/FBI kutatása szerint az ebből adódó összes veszteség tavaly 30 százalékkal, 142 millió dollárra esett vissza. A legnagyobb veszteségeket olyan mindennapossá vált veszélyek okozzák, mint a vírusok és férgek.

Ám a helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a statisztika adatai csak a jéghegy csúcsát mutatják. Egyrészt a számítógépes bűnözés nehezen számszerűsíthető, hisz többnyire nem érzékelhető a lopás: a számítógépek megnyugtatóan zümmögnek a szerverszobában, miközben a bűnözők már lemásolták vagy megváltoztatták az adatokat. Hamis személyazonossággal pénzügyi vagy ipari titkokat szereznek meg, saját tulajdonjogú kódokat hoznak nyilvánosságra, esetleg megbontják az adatbázisok konzisztenciáját, ami még nagyobb zűrzavart kelthet, mint egy „sima” lopás. Másrészt egyre több cég - szakértők szerint akár ideális célpontot jelentő teljes szektorok is - tagadja meg az ellene elkövetett számítógépes bűncselekmények bejelentését. A hallgatás mögött változatos okok rejlenek: cégpolitika, részvényárzuhanástól való félelem vagy erőforráshiány. Mások nincsenek tisztában azzal, pontosan mit kell tenniük, vagy nem bíznak a jogrendszer egyszerű és olajozott működésében.

A tűzfalak és a vírusirtók már csaknem egyetemesen elfogadottak, ezenkívül 68 százalék használ behatolásfelderítő rendszert, 45 százalék behatolásmegelőzőt, egyharmaduk pedig intelligens kártyákat - biometrikai technikát viszont alig több mint egytizedük.