A Naprendszerben nincs ilyen égitest, ám Marc Kuchner, a Princeton egyetem csillagásza szerint azonban a Tejúton akadhat jó pár olyan bolygó, amely akár sok-sok kilométer vastag gyémántréteget is rejthet felszíne alatt.
Kialakulásukhoz az kellett, hogy a bolygók "magzatkori" gázgömbjében rendkívül sok legyen a szén és nagyon kevés az oxigén, így szilikátok helyett grafit képződhetett, a grafit pedig ezeknek a "szénbolygóknak" a belsejében uralkodó nagy nyomás hatására gyémánttá alakulhatott át.
A PSR 1257+12 pulzár körül keringő bolygók elképzelhető, hogy szénből vannak, és bővelkednek gyémántban. Kuchner szerint a Tejút, ahogy öregszik, egyre gazdagabb szénben, és idővel nem kizárt, hogy az összes bolygó - így a Föld is - szénbolygóvá alakul.
Kialakulásukhoz az kellett, hogy a bolygók "magzatkori" gázgömbjében rendkívül sok legyen a szén és nagyon kevés az oxigén, így szilikátok helyett grafit képződhetett, a grafit pedig ezeknek a "szénbolygóknak" a belsejében uralkodó nagy nyomás hatására gyémánttá alakulhatott át.
A PSR 1257+12 pulzár körül keringő bolygók elképzelhető, hogy szénből vannak, és bővelkednek gyémántban. Kuchner szerint a Tejút, ahogy öregszik, egyre gazdagabb szénben, és idővel nem kizárt, hogy az összes bolygó - így a Föld is - szénbolygóvá alakul.