Távirányított patkányokat vet be az amerikai hadsereg

A jövő harcosa. Bármit kiszagol, amire felkészítik © AP

A rágcsálók agyába egy sor implantátumot ültetnek, amelyekkel képesek az állatokat egy vezeték nélküli távirányító-rendszerrel több száz méteres távolságról is irányítani. Ráadásul a kutatások már odáig jutottak, hogy a távirányítóval a tudósok képesek a patkányok szagló-kereső ösztöneit is aktiválni – írja a tekintélyes New Scientist tudományos magazin.

A New York-i Állami Egyetem kutatói John Chapin vezetésével megállapították, hogy a patkányok képesek lesznek kiszagolni a rejtett fegyvereket, vagy távirányítható videokamera-hordozóként a hadsereget vagy a rendőrséget segíteni.

Gainnesville-ben, a Floridai Egyetemen a kutatók már megállapították, hogy implantátumokkal a patkányok kormányozhatóvá válnak, s bevethetők harci körülmények között vagy képesek kiszagolni speciális illatokat. E két tulajdonság kombinálásával a kutatók szerint igen hasznos „robot-rágcsálókká” transzformálhatók.

„Az a legfontosabb, hogy a különböző viselkedésmintáik közül a megfelelőre kapcsolhassunk. Nyilvánvaló hogy igen sok fontos potenciális lehetőség birtokában vannak” – mondta John Chapin.

A patkányok előagyába elektródákat vezetnek, s az agyuk egyik részét összeköttetésbe hozzák a jutalmazást jelentő boldogságérzettel, továbbá a szenzoros mozgásokat vezérlő agyközpontot összekötik a jobb és balpofájukon lévő bajuszérzékelőkkel. Így, ha stimulálják a bajuszérzékelőket, akkor ezzel a patkányokat arra bátorítják, hogy előre, jobbra vagy balra mozogjanak. Ha pedig az előagyukat stimulálják, akkor arra ösztönzik a rágcsálókat, hogy úgy viselkedjenek, mint egy miniatűr vadászkutya, s egy illatnyomot kövessenek az ösztöneik parancsára.

A korábbi kísérletek már bizonyították, hogy a két viselkedésminta kompatibilis, azaz egy patkányt előbb be lehet küldeni egy műveleti területre, s csak ott kell megadni számára a bátorítást egy bizonyos szagot árasztó célpont felkutatására.

A kísérletek azt is bizonyították, hogy a tanulási folyamat sokkal hatásosabb, ha az agyat stimulálják, szemben azzal, ha megismertetik egy szaggal az állatot, majd amikor ezt érzi, akkor étellel jutalmazzák. Figyelemre méltó, hogy a patkányok még hat héttel az elektródás tréning után is igen motiváltak maradtak az adott szagok utáni kutatásban.

„A patkányok igazi szimatoló zsenik, így könnyedén képesek azonosítani a drogokat, robbanóanyagokat, vagy bármilyen kismennyiségű kémiai anyagot, amit szagokat bocsát ki” – mondta Chapin. De miközben a vadászkutyákat arra tanították, hogy kuporodjanak le, vagy adjanak valamilyen másfajta jelzést, ha rátaláltak valamire, a kutatók arra számítanak, hogy az agyhullámokból megállapíthatják, hogy a patkány megtalálta a célpontot. Korábban arra számítottak, hogy monitorozhatják az agy szaglóközpontját, de Chapin szerint az agy limbikus rendszerének monitorozása – amely azt mutatja, hogy a patkány arra gondol: most jutalmat fog kapni – sokkal hatékonyabb.

A kutatási projektet a Pentagon DARPA nevű új katonai technológiák fejlesztéséért felelős hivatala alapította, azaz ugyanaz a szervezet, amelynek többek között az internet kifejlesztése is köszönhető.