"Nobel-díj" a forradalmi felfedezéseknek

Fred Kavli, alapító © Kavli Foundation

A díjat a norvég származású fizikus, a 77 esztendős Fred Kavli alapította, aki 1955-ben mindössze 300 dollárral hagyta el hazáját, amelyből később több mint 340 milliós vagyonra tett szert Kaliforniában. A tudós jelenleg tíz kutatóintézetet támogat – köztük az amerikai Stanford, Yale és Cornell egyetemeket, valamint a holland Delft műszaki egyetemet. A Kavli által szponzorált intézmények munkatársai közül három kutató kapott a tavalyi év folyamán Nobel-díjat.

Kavli három terület kutatóit díjazná a jövőben, ezek a területek az asztrofizika, a neurológia és a nanotechnológia.

„Szeretnénk fokozni a tudományos kutatások iránti érdeklődést és felkelteni az egyetemi hallgatók figyelmét” – nyilatkozta a tudós a Reutersnek. „A világon több helyen is problémát jelent, hogy kevesen foglalkoznak áttörő tudományos projektekkel, Norvégiától az Egyesült Államokig.”

„Merészebbek szeretnénk lenni a Nobel-díjnál, ugyanis az igazán forradalmi felfedezéseket gyorsabban díjaznánk, mint a konzervatív svéd rendszer.”

Az 1901 óta kiosztott Nobel-díjakat többször bírálták már, hogy csupán hosszú idő elteltével ismerték el a különféle kutatók munkáit, annak ellenére, hogy az alapító Alfred Nobel azt mondta, azokat az „álmodókat” szeretné jutalmazni, akik szerény anyagi körülmények között élnek és dolgoznak.

A Kavli-díjakat először 2008-ban kerülnek majd kiosztásra, s ezután kétévente terjesztenék fel a kutatókat az elismerésre. Az egymillió dolláros pénzjutalommal járó díj komoly riválisa lehet a Nobel-bizottság által odaítélt 1,4 milliós jutalmaknak, amelyeket a fizika, a kémia, az orvostudomány, a közgazdaság, az irodalom és a béke kategóriákban ítélnek oda.

Kavli Kristin Clemet norvég oktatási miniszterrel közösen jelentették be a díj megalapítását a Norvég Tudományos és Levelező Akadémián. A jelölteket egy világszerte tevékenykedő szakértői testület ajánlásai alapján választják majd.

„Hatalmas megtiszteltetés, hogy Fred Kavli Norvégiát bízta meg a Kavli-díjak odaítélésével” – fogalmazott Clemet közleményében. „Ez hatalmas motivációt jelent a norvég kutatói társdalomnak, hogy nemzetközi együttműködésekbe kezdjenek az asztrofizika, a nanotudományok és a neurológia terén.”

A díjakat 2008 szeptemberében, egy hónappal a Nobel-díjak kihirdetése előtt osztják majd ki a norvég fővárosban.

Amikor arról kérdezték, mely területeken szeretne tudományos haladást látni, Kavli úgy fogalmazott, hogy a világegyetem jobb megértését tartja szem előtt, amelyhez hozzákapcsolódik a Földön kívüli élet feltérképezése, a sötét anyag megértése, és egy általános világmagyarázó elv kidolgozása.

„Úgy érzem, ezek a területek óriási felfedezéseket tartogatnak az emberiség számára” – nyilatkozta a tudós. „Azonban soha nem találhatjuk meg az összes választ és sohasem fogyunk ki a kérdésekből.”