A szaglás és tapintás is lehetővé válik az új virtuális valóságban

Keanu Reeves a Mátrixban © AP

A Sony nemrégiben szabadalmi kérelmet nyújtott be egy olyan eszközre, amely az érzékelés teljes tartományának információit képes közvetlenül az agyba továbbítani. A szabadalmi kérvényben leírtak alapján a szerkezet által használt technológia teljes mértékben kívülről befolyásolja az érzékelést, nem kell tehát a Mátrix című filmhez hasonló fémtűkre és csatlakozókra gondolni, amelyek összekötik az emberi agyat a számítógéppel. A Sony találmánya ultrahang löketekkel stimulálja az agy bizonyos részeit, ezáltal módosítva az információ áramlását az agy egyes területein, amelyek eredményeképpen érzékelés jön létre, akár mozgó képek, akár ízek, akár hangok formájában. A szabadalmi kérvényben leírtak szerint a technológia a vak vagy siket embereknek is segíthet, hogy érzékeljék a körülöttük lévő világot.

Bár az agyba ültethető implantátumok egyre fejlettebbek lettek, az idegsejtek működését kívülről – úgynevezett nem-invazív módon – mainpuláló módszereket egyelőre még finomítani kell. A koponyán keresztüli mágneses stimulációnak nevezett technika gyorsan váltakozó mágneses mezőt alkalmaz az idegsejtek aktiválására. Ezzel elektromos áramlást indukálva az agy szövetében. Ezzel a módszerrel azonban az volt a gond, hogy a mágneses mezőt nem tudták néhány idegsejtnyi területre koncentrálni. A megoldást az ultrahang jelentette.

Ha a Sony által kifejlesztés alatt álló módszer valóban működik, hatalmas előrelépést jelenthet a kutatás és az orvoslás terén, még akkor is, ha ez még nem lesz elégséges ahhoz, hogy a szabadalomban leírt műérzet kialakítására, amelyek a multimédia óriás szórakoztatási céljait szolgálnák. Egyelőre kevés részlet szivárgott ki, a japán vállalat pedig hét lakattal őrzi a titkait, s nem hajlandó engedélyezni a kaliforniai San Diegóban székelő feltalálónak, hogy bárkinek is interjút adjon. A független szakértők azonban bizakodónak tűnnek.

„Vetettem rá egy pillantást, és egyáltalán nem tűnik lehetetlennek a dolog” – nyilatkozta a Sidney Morning Heraldnak adott interjújában Niels Birbaumer, a tübingeni egyetem neurológus kutatója, aki korábban olyan készülékeket állított elő, amelyek segítségével az emberek agyhullámok útján irányíthatnak gépeket.

A szabadalmi kérvény két tudományos írásra is hivatkozik, amelyek alapul szolgálhatnak a készülék elkészítése során. Az egyik egy reflexió Galvani klasszikus, XVIII. századi kísérlete amelynek során békák levágott lábaiba elektromosságot vezetve azok mozogni kezdtek. Az újabb keletű kutatás kimutatta, hogy bizonyos ultrahang-impulzusok befolyásolhatják a békalábak stimulálhatóságának fokát. A szerző, Richard Miran elmondása szerint nem tudott a Sony szabadalmi kérvényéről, azonban úgy gondolja, a módszer hosszú távú hatásai akár károsak is lehetnek.

A japán óriás először 2000-ben nyújtott be kérvényt az ultrahangos technológiára, amelyet 2003-ban kapott meg. Azóta a multicég egy sor további kérvényt adott be a fejlesztéssel kapcsolatban, legutóbb múlt év decemberében.

„Egyelőre nem végeztünk kísérleteket” – nyilatkozta a Heraldnak Elizabeth Boukis a Sony Elecstronics szóvivője. „A szabadalmi kérvény csupán előrelátás, amely az ötlet kapcsán született, mivel úgy gondoljuk, hogy ez az az irány, ahová a technika fejlődésével meg fogunk majd érkezni.”