Az első magyar postaautó. Nemzetközi tenderen nyert © bme.hu |
A motoros járművek közlekedését először 1901-ben szabályozták. A rendőrség az 1900-ban alakult Magyar Automobil Club szakembereivel állította össze a főváros gépkocsi-forgalmi szabályrendeletét, ez előírta mind a gépjármű-vezetők, mind a járművek vizsgáztatását. Korlátozták a sebességet, a forgalmasabb utakon a személykocsik 20, a teherautók 6 km/órával haladhattak, a járműveket üzemi és kézifékkel, első-hátsó lámpával és dudával kellett felszerelni. Ekkor adták ki az első vezetői és forgalmi engedélyeket (1901-ben 49 vezetőnek és 38 járműnek) s a rendszámtáblákat is, bár nem mondták meg, hová kell elhelyezni azokat. Azt is előírták, hogy menet közben állandóan dudálni kell, s hogy a parkoló kocsikat tilos őrizetlenül hagyni.
Az első autót gyártó üzemek közt volt a Podvinecz és Heisler Malomberendezések Gyára, amely 1904-ben kezdett személykocsikat készíteni egy aacheni gyártól kapott tervekkel és alkatrészekkel. Phönix nevű kocsijaiból 1904-11 közt harmincat gyártottak.
Csonka János az általa tervezett autóban. Nem lett belőle gyáripar © bme.hu |
A Magyar Királyi Posta- és Távirdaigazgatóság 1903-ban írt ki nemzetközi pályázatot postaautók beszerzésére, erre a vezető autógyárak legújabb típusaikat küldték. A zsűri egyhangú elismerését mégis Csonka János konstrukciója vívta ki, s a megrendelést is ő nyerte el. Kocsijainak négyhengeres motorja, két blokkból összeszerelt iker-hengertömbje, differenciálműve, két lánckerekes hátsótengely meghajtása, sorosan kapcsolt sebességváltója volt, s golyóscsapágyat alkalmazott mindenütt. A győri Magyar Waggon és Gépgyárban folyó szerelést Csonka vezette, megalapozva a későbbi Rába autógyárat.
Az első magyar gyártmányú autó a Közlekedési Múzeumben. Postai megrendelésre © bme.hu |
Csonka János a Magyar Automobil Club alapító tagja volt, s a Club elnöke, Zichy Béla számára is készített egy 25 lóerős személykocsit, több újítással, a jármű évtizedekig működött hibátlanul. A Posta két 16 lóerős kocsit rendelt Csonka tervei szerint a Röck István Első Brünni Gépgyártól 1908-ban. Ezek voltak az első magyar gyártmányú gépkocsik, melyek nemzetközi versenyen vettek részt, a Német Autó Club által kiírt Berlin-Zsolna-Budapest-München-Berlin útvonalon. Hibapont nélkül végeztek, egyikük helyezést ért el.
Csonka 1909-ben épített kocsija az 1930-as években is futott, az 1934-es margitszigeti versenyen szépség-díjat nyert. Ez 4 lóerős, egyhengeres kisautó volt, a motor hengerfurata 90 mm, lökete 100 mm volt, a sebességváltóval egy tömböt alkotott. Csonka kardánhajtást alkalmazott lánc helyett, s termoszifon hűtést használt, maga gyártotta a motort, hajtóművet, kocsiszekrényt és alvázat is. Ebből három darab készült, ezek voltak az első magyar kardános gépkocsik.
Szám Géza és Hóra Nándor is építettek ebben az időben gépkocsikat, Peugeot-alkatrészekből szerelve össze azokat, ám ezek egyedi darabok voltak, gyártáshoz nem volt sem tőkéjük, sem ipari hátterük. A Röck Gépgyár Csonka János tervei szerint 11 ülőhelyes autóbuszt készített, ez 1910. augusztus 1-én állt a Postánál forgalomba. 10 darab készült belőlük, és Csonka tervei alapján tehergépkocsit is gyártottak. A Weatinghouse cég 1908-ban Aradon alapította meg a Magyar Automobil RT Arad - MARTA gyárat. Itt készültek Budapest emeletes buszai, és az évtizedekig futó szürketaxik is. (Panoráma)