Nyilvánosságra kerültek a Microsoft Latvia és a Latvijas Fakti által a lett iskolák információs-kommunikációs fejlettségéről készített felmérés eredményei. A kutatás során az alap- és középfokú oktatási intézményeket vizsgálták, és nem jutottak túl kedvező következtetésekre. Az uniós átlagtól meglehetősen elmarad például az egy számítógépre jutó diákok száma. Míg az EU- ban átlagosan 8 gyerek használ egy gépet, addig Lettországban ez a szám 14. A mutató ugyan javult valamelyest az utóbbi időben, ám ez sajnálatos módon nem az infrastruktúra növekedésével, hanem a beiskolázott gyermekek számának csökkenésével magyarázható. Ráadásul a diákok által használt gépek meglehetősen elavultak, mintegy harmadukról elmondható, hogy Pentium I-es vagy annál is korszerűtlenebb alaplappal működik. Sokkal jobb a helyzet az internetelérés terén, hiszen az iskolák több mint 90 százalékában van hozzáférés.
Problémát okoz viszont, hogy a tanárok felkészültsége - legalábbis saját elmondásuk szerint - nem megfelelő. A megkérdezett pedagógusok negyede tart attól, hogy világossá válik, tudásuk e téren elmarad tanítványaikétól. És itt természetesen nem az informatikát oktatókról van szó; hiszen az iskolák IT- használata azt is jelenti, hogy minden tantárgy oktatása során használatba kerülnek a modern technológiai eszközök. Azonban a megkérdezett tanárok mindössze 15 százaléka rendelkezik olyan tananyaggal, amely oktatható IT eszközök bevonásával.
A lett kormányzat 20 millió latsot fordít arra, hogy a fent megnevezett problémákat megoldja, de legalábbis enyhítse. Hiszen szükség lesz korszerű gépekre és alkalmazásokra, a pedagógusok képzésére, és még hosszan lehetne sorolni a küszöbön álló feladatokat. A lettek sokat tanulhatnának észt kollégáiktól, gondoljunk csak az 1997-re visszanyúló Tigrisugrás program sikerére.
Tanulnak is, bár ezúttal az elektronikus kormányzati program, az e-aláírás és az e-személyik rendszerének tanulmányozása céljából utazott Janis Reirs miniszter a szomszéd országba. Az e-kormányzatért felelős miniszter - a lett IT-piac képviselőinek társaságában - azért utazott Észtországba, hogy részletes betekintést nyerjen az észt elektronikus közigazgatási modell működésébe. A delegáció látogatást tett a gazdasági és kommunikációs minisztériumban, találkozott az információs társadalom fejlesztéséért és a közösségi hozzáférési pontok kialakításáért felelős Look@World projekt vezetőivel, valamint az elektronikus aláírást hitelesítő központ igazgatójával.
Észtországban egyébként a 6 és 74 év közötti lakosság több mint fele, egészen pontosan 54 százaléka internethasználó. A TNS Emor felméréséből kiderül az is, hogy egy év alatt 27 ezerrel nőtt az internetezők száma; a növekedés - mely nagyban köszönhető a szélessávú internetkapcsolatok nagy arányának - különösen a fiatal korosztályok körében jelentős, ám az idősebb felhasználók körében is kimutatható a növekedés.