A tápláléklánc alapját képező planktonok pusztulhatnak ki először © sxc.hu |
„Ez a bejelentés felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, hogy a jövő heti G8 csúcs résztvevői érdemben foglalkozzanak a témával” – nyilatkozta a BBC Newsnak John Raven professzor, a Royal Society elnöke. „Ha nem tesznek így, azzal rábólintanak arra, hogy a jövő óceánjaiból eltűnjenek olyan fajok és ökoszisztémák, amelyeket ma ismerünk.”
Az óceánok az atmoszférában egyre nagyobb mennyiségben előforduló szén-dioxid miatti savasodását boncolgató jelentés szerint a Föld óceánjai már most is annyi szén-dioxidot abszorbeáltak, amely egy emberöltőn belül nem állhat vissza a korábbi szintre. A nagy kiterjedésű vizek ugyanis több mint felét megkötötték annak a szén-dioxidmennyiségnek, amelyet az emberiség az elmúlt kétszáz év folyamán, jobbára fosszilis tüzelőanyagok használta révén bocsátott ki.
Ennek eredményeképpen az óceánok vizének pH-értéke 0,1 ponttal csökkent, ez savasabb kémhatást jelent. Ha a szén-dioxid kibocsátás a jelenlegi mértékben növekszik, 2100-ra további 0,5 ponttal esik a pH-érték, ezzel pedig egy olyan szint fog beállni, amely több millió évvel ezelőtt létezett a Földön.
„Az óceánok vizében feloldódó szén-dioxid kérdése nem triviális probléma, a hatásai ugyanis igen súlyosak lesznek a világtengerek egyes részein” – tette hozzá Raven. „Ezek a hatások pedig, bár nem jelentkeznek azonnal a gazdaságban, roppant fontosak a Föld ökoszisztémáinak működését illetően, s további évezredeken keresztül befolyásolni fogják az emberek életét a bolygón.”
A kutatók attól tartanak, hogy az óceánok vizének savasodása különösen káros hatással lesz különféle tengeri létformákra, például a korallokra, ugyanis a savas közegben nehezebb lesz majd létrehozni a törékeny, meszes vázat, amely a korallzátonyokat alkotja.
A jelentés szerint az Antarktiszt körülvevő vizekben élő planktonok lesznek a savasódó tengervíz első áldozatai. Ez súlyos problémát okoz, ugyanis az apró élőlények alkotják számos hal-, és bálnafaj fő táplálékát. A magasabb szén-dioxid szint azt is eredményezi majd, hogy a halak és a kagylók nehezebben lélegeznek majd és a reprodukciójuk is lelassul.
Az óceánok vizének változása azt a következményt is magában hordozza, hogy a víz kevesebb szén-dioxidot tud majd abszorbeálni, ezáltal felgyorsul a globális felmelegedés üteme is. A Plymouth Marine Laboratory munkatársaként dolgozó Dr. Carol Turley szerint a savasodás a klímaváltozás „testvérproblémája”.
„Az óceánok már az elmúlt kétszáz év során kibocsátott szén-dioxidot megkötötték és a továbbiakban is ez fog történni” – nyilatkozta a professzorasszony a BBC-nek. „Tulajdonképpen arról van szó, hogy az óceánok a klímaváltozás mértékét lassítják, a saját kárukra.”