Velencében rendezett tudósoknak konferenciát a Microsoft, hogy képet alkothasson a kutatók szoftverigényeiről. A kutatók elsősorban az információtermelés növekvő mértékére panaszkodnak. A konferencia céljaként, olyan új eszközök fejlesztése fogalmazódott meg, melyekkel a tudósok képesek a megnövekedett információmennyiségek feldolgozására - írja a BBC.
Ezen eszközök fejlesztése elengedhetetlen lehet például a részecskefizika kutatások által generált több százmilliárd információ feldolgozásához.
A tudóstársadalom mind nagyobb hányada van azon az állásponton, hogy az eddigiekhez képest radikálisan nagyobb mennyiségű számítási művelet elvégzését lehetővé tévő szoftverek fejlesztése kellene. Rugalmas adatbázisok, intelligens keresők vehetnék át a DNS szekvenszerek és a tömeg-színképmérők műveleteinek elvégzését a 21. században.
A kihívásokat technológiai szempontból összefoglaló Stephen Emmott a Microsoft Research Cambridge igazgatója írja „A tudomány 2020-ban” című vitaindító expozéjában: „2020-ra a tudományos világ mélyre ható változásokon megy keresztül az „újfajta tudományok” megjelenésének következtében” .
„A biológiai számítási rendszerek például gyökeresen változtathatják meg az egészségügyi és gyógyszerészeti kutatásokat, ezzel pedig alapjaiban változhat meg a biológiáról alkotott mai tudományos képünk” - mondta a konferencián Emmott.
Új technológiákat remélnek a nanotechnika és a mesterséges kémia - számítógépes modell mely különböző rendszerek szimulációjára képes, a kémiai reakciók működési elveire építve - területein is.
„Megvan rá a lehetőség, hogy 2020 körül a tudományos vívmányok eredményeképpen új gazdasági korszak kezdődjön, hasonlóan az IT forradalom kilencvenes években bekövetkezett robbanásszerű fejlődéséhez” – summázta Emmott.
A konferencia reményt keltő konklúziói ellenére azonban ezek a megbeszélések igen korai stádiumban vannak és hosszú időbe telik még el, az új megoldásokkal operáló szoftverek használatba vételéig.