A meteorológia egyre pontosabb időjárás-előrejelzéseket kíván adni, s emiatt az egyik legnagyobb felhasználója lett a nagyteljesítményű számítógép-rendszereknek. A legnagyobb előrejelző központokban egyszerre párhuzamosan 30-50, egymástól csak alig eltérő kiindulási állapotból számolt számítógépes előrejelzés készül. A napi prognózis megfogalmazásakor a szakemberek ezeknek az együttes előrejelzéseknek az adataiból igyekeznek kiolvasni a várható időjárást.
Az időjárás-előrejelzési, de kiváltképp az éghajlat-előrejelzési meteorológiai modellek a legnagyobb kapacitású számítógépeket kívánják szerte a világon. A múltban a számítógépek befogadóképessége és műveleti sebessége nagyságrendekkel elmaradt attól, ami az időjárási folyamatok előrejelzéséhez szükséges lett volna. Többek között emiatt kellett csaknem egy negyed századot várni, amíg a számítógépes előrejelzések pontossága versenyre kelhetett a hagyományos módszerrel készített előrejelzésekével. A gyorsabb számítógépek alkalmazása a meteorológusok számára azt jelentette, hogy a légkörmodellek egyre pontosabbak, egyre részletesebbek lehettek, s ezáltal az előrejelzések is nagyobb valószínűséggel váltak be. A GRID számítógépes rendszer lényege általánosságban, s így a meteorológiai előrejelzésekben is az, hogy az egymással hálózati kapcsolatban álló számítógépek egy-egy nagy számítási teljesítményt kívánó feladatot egymás közt elosztva oldanak meg. Ezzel szuperszámítógép-teljesítményű tárolókapacitás és számítási hatékonyság jön létre akár asztali számítógépes környezetben is, s mindez egy szuperszámítógép árának töredékéért. Az így összefogott számítási kapacitás sikerrel alkalmazható a modellek fejlesztésében, de használható a tényleges éghajlat- előrejelzések kiszámításában is.
„Már napjainkban is futnak meteorológiai projektek számítógépes GRID-rendszereken” – mondta el Vissy Károly meteorológus. A számítógépes GRID rendszer azonban nem tévesztendő össze az időjárás-előrejelzésben használt GRID időjárás-előrejelző modellekkel, amelyek nevüket arról a Földet körülölelő rácshálózatról kapták, amelynek rácspontjaiban az előrejelzési számítások történnek. A GRID-rendszerre alapozott klímaprojektek nemzetközi összefogással több helyen folynak, köztük angol egyetemek és a Brit Meteorológiai Intézet is összefogtak azzal a céllal, hogy átfogó, az egész világra kiterjedő, valószínűségalapú előrejelzést adjanak a századunkban várható éghajlatváltozásokra vonatkozóan. A projekt vizsgálja azt is, hogy a globális felmelegedés miatt változik-e a Golf-áramlat, és ha igen, akkor az milyen következményekkel járhat.”