DNS-spirál. Csak balos |
Azt tapasztalta, hogy az egységesen balos, spirálszerűen körkörösen polarizált fény jobban bomlasztja az ellentétes irányban csavarodó szerves molekulákat. Hogy mennyivel növekszik meg a balos molekulák aránya, az a fény hullámhosszától függ. A meteoritok becsapódása után a földi környezetben az aszimmetria bizonyos mértéke már elegendő a balos molekulák közötti kémiai folyamatok önerősítő felgyorsulásához, az anyagcsere, és végső soron az élet kialakulásához. A kísérlet folytatása 2006-ban várható, amikor az elkészült új párizsi szinkrotronnal rövidebb hullámhosszú fényt lehet előállítani.
Az asztrobiológusok az élet keletkezésének rejtélyét abban látják, hogy hol, mikor, és miért borult fel a jobbos és a balos szerves molekulák előfordulása közötti egyensúly, jelenleg ugyanis a Földön élő szervezetekben a DNS spirál és minden egyéb szerves molekula csak balos változatban létezik, holott a kémiai szempontból azonos felépítés jobbos elrendeződésben is létrejöhetne.
A kémiában a jobbos és balos alakban előforduló, 3 dimenziós molekulákat királis molekuláknak is nevezik, s a szerves vegyületek általában ilyenek. A királis molekulák a szintetikus gyógyszereknél okoztak először meglepetéseket, ugyanis két változatuk nem egyformán hat.
Ha igaz az elmélet, hogy az élet kialakulásához szükséges irányultsági aszimmetria az űrből érkező meteoritokkal került a Földre, az üstökösökben minden bizonnyal jelenleg is több a balos irányultságú szerves anyag. Az Európai Űrkutatási Ügynökség 2014-ben küldi a Rosetta automatikus űrszondát a 67P/Csurjumova-Geraszimenko üstökösre, s Meierhenrich és csapata már megtervezte a szerves molekulák irányultságát mérő műszert a Rosetta űrszonda számára.