E mutánsokat technofilnek nevezik, és ezek jelentik a legnagyobb potenciális veszélyt, mivel műanyag és alumínium fogyasztásra álltak át, és tönkretehetik az űrállomás műszereit. A vizsgálatok nyilvánvalóvá tették: az űrkonstruktőröknek baktérium- és gomba-rezisztens anyagokat kell használniuk, és fellövés előtt alaposan csírátlanítani kell a berendezéseket.
A moszkvai Lomonoszov Egyetem biológiai tanszékének és az Orosz Tudományos Akadémia biokémiai intézetének munkatársai speciális minta-gyűjtőket készítettek, s az űrhajósok a hazaindulás előtt mintát vettek az űrállomás jellegzetes felületeiről. A földet érés után két órával a biológusok megkezdték a minták kitenyésztését. Érdekes módon mesterséges körülmények között a baktériumok és gombák olyan műanyag felületeken is megtelepedtek, ahol a Földön általában nem fordulnak elő.
Az űrállomás berendezéseit azok a Földön a talajban lakó baktériumok veszélyeztetik, amelyek a természetes anyagok fogyasztásáról átálltak a technika elemésztésére, technofillá váltak. A tudósok azt tapasztalták, hogy a gombatelepek váladéka egy hónap alatt átrágja a polietilén szálakat, és három hónap alatt végez az alumínium-mangán ötvözettel is. A rongáló hatást az élő sejtek által kiválasztott szerves savak és enzimek váltják ki.
A földkörüli űrállomásokon megtelepedett mikroorganizmusok leginkább a hosszú távú űrexpedíciók elektromos berendezéseit fenyegetik. A tudósok javaslatára a továbbiakban az azonosított űrmikrobák élő sejttenyészetével próbálják majd ki az újonnan tervezett műszereket.