Hamarosan zöld lesz a vörös bolygó? © AP |
A majdani telepeseknek oxigénre, széndioxid megkötésre és élelmiszerre lesz szüksége. Bár mindez műszaki eszközökkel is biztosítható, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) távlati fejlesztési intézete (NASA Institute for Advanced Concepts - NIAC) fantáziát lát a gondolatban, hogy genetikailag módosított földi eredetű növényekkel olcsóbban elérhető mindez, s úgy döntött, tovább finanszírozza az Észak-Karolinai Egyetemen biológiai kutatásokat folytató Wendy Boss és Amy Grunden ez irányú kutatómunkáját - tájékoztatott a The New Scientist SPACE című angol tudományos folyóirat.
Mielőtt hozzá lehetne látni a marsi szántáshoz, vetéshez és faültetéshez, a genetikusoknak a különösen kemény marsi éghajlat mellet is életben maradó növényeket kell kifejleszteni. A Marson ugyanis szinte egyáltalán nincs nedvesség, nagyon alacsonyra süllyed a hőmérséklet, és igen magas az ibolyán túli sugárzás is, mivel a bolygónak nincs magnetoszférája és ózonrétege. A Föld enyhe éghajlatához szokott növények az időjárás éles változására nagymennyiségű szuperoxid (negatív töltésű oxigénmolekula) termelésével válaszolnak. Ezek a nagyon toxikus szabad gyökök tönkreteszik a sejtfalat és a kromoszómákat, a növény pusztulását eredményezve.
A mélytengeri vulkánikus hőforrásokban élő Pyrococcus furiosus baktériumokat az áramlatok időnként kisodorják a környező jeges vízbe, és az anyagcseréjük ettől az erős stressztől sem változik meg. A több ezer méteres mélység nagy nyomása mellett a víz hőmérséklete elérheti a 400°C-os hőmérsékletet is. Az erősen savas közegben élő baktériumok széndioxiddal táplálkoznak, és 70-103°C hőmérséklettartományban a molekuláris oxigén teljes hiányában is jól szaporodnak.
Az életben maradás titka valószínűleg a szabad gyökök hatékony eltávolításában keresendő. Minden növény megküzd valahogy a szabad gyökökkel, csak a Pyrococcus furiosus hatékonyabb módszereket használ. A kutatók sejt-tenyészetekben már igazolták, hogy a Pyrococcus furiosus génjeinek beültetésével hőmérséklet-tűrőbbé lehet tenni a növényi sejteket. Most a hő-tűrő baktériumokon kívül a sarki hidegben tenyésző baktériumok génjeivel is kísérleteznek. A következő lépés a genetikusok kedvenc kísérleti növényének, a lúdfűnek (arabidopsis) genetikai módosítása lesz, s így előbb-utóbb elkészülhet az "űrnövény".