Új hatásos gyógyszerek a pikkelysömör ellen

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Biológiai úton előállított, méretre szabott molekulákkal veszik fel kutatók újabban a küzdelmet egy évezredek óta ismert és elterjedt bőrbetegség, a pikkelysömör ellen. A terápia roppant hatásos és tartós, ám egyelőre meglehetősen drága mulatság.

Az egyik gyógyászati újdonság egy fúziós protein, a neve etánercept. Ezt a szert még a 90-es évek végén fejlesztették ki a pszoriázis szövődményeként fellépő súlyos ízületi gyulladások kezelése céljából. Három évvel később már standard gyógyszerként vált használatossá a pikkelysömörös páciensek egyharmadát kínzó arthritis kezelésére.

Tavaly pedig a német hatóságok engedélyezték a felírását a közönséges pikkelysömörben (Psoriasis vulgaris) szenvedő betegek számára is, igaz, csak a kór középsúlyos és súlyos megjelenési formája esetén.

Az etánercept – csakúgy, mint a géntechnológia útján előállított monoklón antitestek, az efalizumab és az infliximab – molekuláris építőelemként avatkozik be a bőr alatt zajló gyulladási folyamatba. Ebben rejlik a módszer forradalmi újdonsága. A bonyolult hatásmechanizmus lényege, hogy meggátolja az agresszív T-sejtek behatolását a bőrszövetbe, miáltal hirtelen és tartósan megszakad a gyulladási lánc.

Hogy mennyire tartósan, azt a Lancet című brit orvosi folyóiratban leírt nemzetközi tanulmány mutatja. Több klinikán – köztük a göttingeni egyetem bőrklinikáján – 378 pácienst kezeltek intravénásan infliximabbal. Valamennyien évek óta szenvedtek súlyos pikkelysömörben: bőrüknek legalább 10-12 százalékát borították viszkető, hámló plakkok. A gyógyszert eleinte kéthetente, majd a hatodik hét után nyolchetente fecskendezték beléjük az orvosok.

A betegek négyötöde már a 10. hét után jelentős javulást mutatott: a gyulladt bőrfelület nagysága legalább 75 százalékkal csökkent a testükön. Minden második páciensnél 90 százalékos volt a csökkenés, egynegyedük esetében pedig maradéktalanul eltűntek a plakkok. Javulás mutatkozott a körömpszoriázisos betegek körében is, holott a betegségnek ez a válfaja különösen makacsul ellenáll a kezeléseknek. Az infliximab hatása általában majdnem egy évig tartott.

Az immunrendszerre ható új eljárásnak persze ára van: emelkedik a fertőzés kockázata. A fenti tanulmány szereplői közül hárman (0,79%) kaptak a kezelési idő alatt súlyos fertőzést. Ez a betegek és az orvosok többsége szerint még mindig elviselhető ár, tekintettel a pikkelysömörrel járó borzasztó pszichés megterhelésre.

Más lapra tartozik a kúra tényleges ára: a kezelés infliximabbal mintegy 14 ezer euróba kerül egy évben. Ez aránytalanul sok például a német egészségpénztárak által térített korábbi gyógymódok (UV-terápia, kenőcsök, orális orvosságok) költségéhez képest. Az új kezelés elterjedése tehát elsősorban a betegbiztosító pénztárak büdzséjének alakulásától függ.