A Szegedi Tudományegyetem központi épületében december 14-éig tartó tárlaton a legrégebbi felvétel egy 1950-ben készült légifotó, a legújabb pedig egy tavalyi egyméteres képfelbontású műholdfelvétel. Az egymás mellé helyezett képeken pontosan követhető, miként változott meg a város és környezete a több mint fél évszázad alatt. Míg a múlt század közepén a körtöltésen belül is láthatók mezőgazdasági parcellák, mára ez a terület teljesen
beépült, sőt új városrészek is születtek a töltésen kívül.
A Szeged és a Dél-Alföld légi- és űrfelvételeken című kiállítás valószínűleg legnagyobb érdeklődést kiváltó darabjai azok az Amerikai Geológiai Szolgálattól vásárolt képek lesznek, melyeket az amerikai Corona kémműhold készített 1972. május 22-én. Az akkori csúcstechnikával készült képek felbontása 2-3 méter, láthatók rajta az akkor épülő lakótelepek, a fontosabb stratégiai pontok, a vasútállomások, utak, laktanyák; de olyan részletek is kirajzolódnak rajta, mint a liget vagy az egyetemi füvészkert ösvényei.
A kiállított képeket kutatási célból vásárolta meg az elmúlt évek során az egyetem természet földrajzi és geoinformatikai tanszéke, azt vizsgálták, miként változott meg a táj, hogy hatottak a környezetre a természetes és mesterséges folyamatok. A felvételeken megfigyelhető, miként vándoroltak a folyómedrek, hol voltak belvíz elöntötte területek, és feltérképezhető milyen tereptárgyak akadályozták a belvíz lefolyását.
beépült, sőt új városrészek is születtek a töltésen kívül.
A Szeged és a Dél-Alföld légi- és űrfelvételeken című kiállítás valószínűleg legnagyobb érdeklődést kiváltó darabjai azok az Amerikai Geológiai Szolgálattól vásárolt képek lesznek, melyeket az amerikai Corona kémműhold készített 1972. május 22-én. Az akkori csúcstechnikával készült képek felbontása 2-3 méter, láthatók rajta az akkor épülő lakótelepek, a fontosabb stratégiai pontok, a vasútállomások, utak, laktanyák; de olyan részletek is kirajzolódnak rajta, mint a liget vagy az egyetemi füvészkert ösvényei.
A kiállított képeket kutatási célból vásárolta meg az elmúlt évek során az egyetem természet földrajzi és geoinformatikai tanszéke, azt vizsgálták, miként változott meg a táj, hogy hatottak a környezetre a természetes és mesterséges folyamatok. A felvételeken megfigyelhető, miként vándoroltak a folyómedrek, hol voltak belvíz elöntötte területek, és feltérképezhető milyen tereptárgyak akadályozták a belvíz lefolyását.