A Cassini az idén júliusban 483 kilométerre közelítette meg az 500 kilométer átmérőjű Enceladust. A földi irányítóközpontba küldött fotók áradatokra hasonló jelenséget, parányi jégdarabokat mutatnak. Ezek feltehetően a rendkívül hideg égitest belsejében keletkezett esetleges felmelegedés következtében alakultak ki, de ennek okát a szakemberek még nem tudják.
A csillagászok azonban a Cassini szonda adatai alapján az Enceleadust a Naprendszer geológiailag aktív holdjai közé sorolták. Eddig a Jupiter Io és a Neptunusz Triton nevű égi kísérőjének a felszínén tapasztaltak hasonló jelenséget.
A Cassini, miután 2004. július 1-jén az óriásbolygó körüli pályára állt, megkezdte a Szaturnusznak és környezetének a vizsgálatát. Tudományos alapprogramját 4 évre tervezték. A Cassiniről vált le tavaly december végen a Huygens európai fejlesztésű űrszonda, amely január 14-én sikeresen elérte a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a felszínét.
A csillagászok azonban a Cassini szonda adatai alapján az Enceleadust a Naprendszer geológiailag aktív holdjai közé sorolták. Eddig a Jupiter Io és a Neptunusz Triton nevű égi kísérőjének a felszínén tapasztaltak hasonló jelenséget.
A Cassini, miután 2004. július 1-jén az óriásbolygó körüli pályára állt, megkezdte a Szaturnusznak és környezetének a vizsgálatát. Tudományos alapprogramját 4 évre tervezték. A Cassiniről vált le tavaly december végen a Huygens európai fejlesztésű űrszonda, amely január 14-én sikeresen elérte a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titánnak a felszínét.