A Stardust űrszonda hazatér

Csaknem hét évig tartó utazás után befejezi küldetését és eljuttatja a Földre értékes, üstökösből vett anyagmintáit a Stardust (Csillagpor) amerikai űrszonda vasárnap.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondáját 1999.február 7-én bocsátották fel a floridai űrközpontból. A 385 kilogramm súlyú kutató robotberendezés ellipszis alakú, Nap körüli pályára állt, hogy meg tudja közelíteni a Wild 2 üstökös magját és annak csóvájából anyagmintákat gyűjtsön. A Stardust teljesítette az első olyan küldetést, amelynek az volt a célja, hogy a Holdon túl fogjon be csillagport és elsősorban is üstökösből származó anyagmintákat. A legelfogadottabb elmélet szerint az üstökösök a 4,5 milliárd éves Naprendszer ősi anyagát tartalmazzák, így tudományos szempontból igen érdekesek az űrkutatók számára.

A Stardust kétszer tette meg Nap körüli pályáját, mielőtt a Wild 2 üstökös közelébe merészkedett. A Jupiter közelében 2004. január 2-án óránként 22 ezer kilométeres sebességgel hatolt be az üstökös magját körülvevő légkörbe, és a kómában – ahol por- és gázrészecskék vad zivatara zúdul kifelé – teniszütő alakú kollektorával anyagmintát fogott be az üstökösből kiáramló anyagból, valamint 72 kiváló minőségű, nagyfelbontású fényképet készített. Az űrszonda mindössze 240 kilométerre volt ekkor az üstökös magjának felszínétől, a Földtől pedig mintegy 400 millió kilométerre. (A szakemberek korábban az üstökösmagok felszínéről úgy vélték, hogy az jég és por elegyével borított vidék lehet. A Stardust-fotók tanúsága szerint azonban az üstökösmag felszíne, legalábbis a Wild 2-é meglepően tiszta és takaros, mi több nagyon változatos. Harminc négyzetkilométernyi területen kiterjedt síkvidékek, kráterek, kanyonok, hegycsúcsok, gejzírek váltják egymást.)

A robotberendezés gondosan elcsomagolta és egy kapszulába zárta a Wild 2-ről gyűjtött értékes mintákat, majd a Föld felé vette az irányt. Ha minden a tervek szerint megy, a világűrben eddig 4,63 milliárd kilométernyi utat megtett Stardust közép-európai idő szerint vasárnap reggel 6 óra 57 perckor a Földtől 110 ezer kilométerre útnak indítja a kapszulát, majd mindörökre Nap körüli pályára áll. Az összesen 46 kilogramm súlyú kapszulának közép-európai idő szerint vasárnap 11 óra 12 perckor kell landolnia az egyesült államokbeli Utah állam egyik katonai támaszpontján, ahonnan helikopterrel szállítják el a houstoni Kennedy űrközpontba.

A kapszula egy kávéskanálnyi mennyiségű űranyagot tartalmaz, de a minták tanulmányozása így is tíz évnyi munkát ad a kutatóknak. Tevékenységüket segítendő a kaliforniai Berkeley egyetem több mint 30 ezer önkéntest toborzott, akik interneten keresztül egy nagy teljesítményű virtuális mikroszkóppal vizsgálódhatnak.

Ha a Föld felé 6,4 kilométer/másodperces sebességgel közelítő Stardust a kiszámított pillanatban valamilyen ok miatt nem tudja kilőni a kapszulát, a NASA mérnökei új pályára állítják át. Ebben az esetben azonban további három évet kell várni ahhoz, hogy az űrszonda újabb kísérletet tegyen rakományának a Földre történő eljuttatásához.