Az El Pas-i múmiák – mintegy 50 tetem – többsége magzati testhelyzetben fekszik, marhabőrbe tekerve, amelyet az inka múmiákhoz hasonlóan kötelekkel rögzítettek. Mások saroglyára erősítve, sőt egyesek ág-, levél- vagy virágágyon fekszenek – írta az El País című spanyol napilap.
A csontok mellett bőven találtak izom, tüdő-, agyvelő-, sőt, ürülék-maradványokat, valamint hajat, szőrzetet. Az egész temető félig eltemetett állapotban fekszik az üledék alatt. A múmiák kiásását szeptemberben kezdték el és az első eredményekről a minap számoltak be a régészek.
Eddig 22 férfi holttestet sikerült elkülöníteni: 14 felnőttét, 4 serdülőét és 4 gyermekét, köztük egy újszülöttét. A szakemberek elemzik, mi okozta, hogy ilyen épen maradtak és úgy gondolják, hogy a barlang mikroklímája vagy a talaj savassága a magyarázat, de az is lehet, hogy a bőrtakarójuk kezelésében használtak olyan anyagot, amely tartósító hatású volt. A bélben megmaradt ürüléket elektronikus mikroszkóppal vizsgálják, így meg tudják majd állapítani, mivel táplálkoztak. A DNS-teszt arra ad majd választ, milyen rokoni kapcsolat fűzte össze a hajdani embereket, milyen betegségeik voltak, és mi volt haláluk oka. Egy gerinc-deformációt és egy csontrákot már azonosítottak.
A maradványok arról tanúskodnak, hogy ezek az emberek erős felépítésűek voltak, rendszeres fizikai tevékenységet folytattak. Háromezer évvel ezelőtt az ott élő népek földművelők és állattenyésztők voltak, birkát, kecskét, marhát neveltek. Ügyesek voltak a fa és a fém megmunkálásában is. A barlangban találtak különböző használati tárgyakat, bőrszőnyegeket, henger alakú bőredényeket, amelyek tetővel vannak ellátva. Az egyik múmián dögevő légy maradványait is felfedezték, ami azt bizonyítja, hogy a halottakat friss állapotban temették el.
Ötven múmiát találtak egy katalóniai barlangban
Utolsó frissítés:
Háromezer éves jól konzerválódott emberi maradványokat találtak spanyol barlangászok egy katalóniai szurdok meredek sziklafalában, az El Pas nevű barlangban A négy méter átmérőjű barlang hosszabb ideig – becslések szerint 5-200 évig – szolgált temetkezési helyül.