Tony Blair szerint a globális felmelegedés ellen csak akkor lehet érdemben küzdeni, ha az Egyesült Államok, India és Kína egyaránt vállalja az 1992-es kiotói protokoll feltételeit.
„Ha nem sikerül megfelelő nemzetközi egyetértést kivívni, mire a kiotói szerződés érvényét veszti 2012-ben, nagy bajban leszünk” – mondta el a brit parlamentben az ország első embere.
A szerződés értelmében az Európai Unió, Japán, valamint a világ kevésbé indusztrializált országai kötelező korlátozásokat vezettek be, hogy csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
George W. Bush amerikai elnök 2001-ben kihátrált a kiotói tárgyalásokból, mondván, a protokoll feltételei rossz hatással lennének az amerikai gazdaságra. Bush hozzátette, azt sem nézi jó szemmel, hogy a fejlődő országokra nem vonatkoznak a korlátozások. Az amerikai elnök ehelyett felszólította országa cégeit, hogy csatlakozzanak önkéntes csökkentési programokhoz.
Blair szerint a kibocsátási értékek betartása kucsfontosságú kell, hogy legyen a kiotói szerződést követő időkre.
„Erre óriási szükség van, mert ha nem teljesítjük ezeket a sarokszámokat, akkor a privát szektornak sem lesz meg a kellő ösztönzés arra, hogy a zöld technológiába fektessen be” – magyarázta a brit parlamentben az ország miniszterelnöke.
A kiotói országok környezetvédelmi miniszterei egy decemberi, Montréalban tartott konferencián megállapodtak a szerződés kiterjesztéséről, illetve egy ehhez szükséges tervezet elkészítéséről. A szakminiszterek a tervezet megalkotása során tárgyalnának az USA, illetve a fejlődő országok képviselőivel is.
Blair szerint ez egy nemzetközi konszenzus kezdete lehet. A brit miniszterelnök szerint Bush elnök évértékelő beszédében elhangzott megjegyzése, vagyis, hogy „Amerika olajfüggő” hangulati változásra utal, azonban arra sürgette az amerikai elnököt, hogy minél hamarabb tegye meg a szükséges lépéseket.
„Vannak változásra utaló jelek” – fogalmazott beszédében a brit kormányfő. „Ha megtaláljuk a megfelelő ösztönző tényezőket, úgy,hogy Amerika érezze, senki sem akarja korlátozni gazdasági növekedését, akkor véghez tudjuk vinni a tervünket.”
Blair hozzátette, nem tartja valós elképzelésnek, hogy nemzetközi megállapodás szülessen a légi forgalom környezetvédelmi okokból történő korlátozásáról, s elvetette azt a javaslatot, hogy Nagy-Britannia akár egyoldalúan is megadóztassa a kereskedelmi repülést.
„Ha nem sikerül megfelelő nemzetközi egyetértést kivívni, mire a kiotói szerződés érvényét veszti 2012-ben, nagy bajban leszünk” – mondta el a brit parlamentben az ország első embere.
A szerződés értelmében az Európai Unió, Japán, valamint a világ kevésbé indusztrializált országai kötelező korlátozásokat vezettek be, hogy csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
George W. Bush amerikai elnök 2001-ben kihátrált a kiotói tárgyalásokból, mondván, a protokoll feltételei rossz hatással lennének az amerikai gazdaságra. Bush hozzátette, azt sem nézi jó szemmel, hogy a fejlődő országokra nem vonatkoznak a korlátozások. Az amerikai elnök ehelyett felszólította országa cégeit, hogy csatlakozzanak önkéntes csökkentési programokhoz.
Blair szerint a kibocsátási értékek betartása kucsfontosságú kell, hogy legyen a kiotói szerződést követő időkre.
„Erre óriási szükség van, mert ha nem teljesítjük ezeket a sarokszámokat, akkor a privát szektornak sem lesz meg a kellő ösztönzés arra, hogy a zöld technológiába fektessen be” – magyarázta a brit parlamentben az ország miniszterelnöke.
A kiotói országok környezetvédelmi miniszterei egy decemberi, Montréalban tartott konferencián megállapodtak a szerződés kiterjesztéséről, illetve egy ehhez szükséges tervezet elkészítéséről. A szakminiszterek a tervezet megalkotása során tárgyalnának az USA, illetve a fejlődő országok képviselőivel is.
Blair szerint ez egy nemzetközi konszenzus kezdete lehet. A brit miniszterelnök szerint Bush elnök évértékelő beszédében elhangzott megjegyzése, vagyis, hogy „Amerika olajfüggő” hangulati változásra utal, azonban arra sürgette az amerikai elnököt, hogy minél hamarabb tegye meg a szükséges lépéseket.
„Vannak változásra utaló jelek” – fogalmazott beszédében a brit kormányfő. „Ha megtaláljuk a megfelelő ösztönző tényezőket, úgy,hogy Amerika érezze, senki sem akarja korlátozni gazdasági növekedését, akkor véghez tudjuk vinni a tervünket.”
Blair hozzátette, nem tartja valós elképzelésnek, hogy nemzetközi megállapodás szülessen a légi forgalom környezetvédelmi okokból történő korlátozásáról, s elvetette azt a javaslatot, hogy Nagy-Britannia akár egyoldalúan is megadóztassa a kereskedelmi repülést.