India mentheti meg a hópárducot a kipusztulástól

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Állatvédők a Himalája hegyeiben megfigyelték, hogy a helybeliek vallás- és törvénytisztelet okán nem bántják a védett ragadozó hópárducot, noha az nem ritkán a háziállat-állományt is megdézsmálja. Kínában viszont a lelőtt hópárduc bundája azonnal a feketepiacra kerül.

 A hópárduc (Panthera uncia) Ázsia magas hegyei között él, s csak 1775-ben írták le először. A másfél méteres testhosszat elérő fehér macska bundáján a párducfoltoknak csak a fekete kontúrja látszik. Jellegzetes dísze a méteres farok, amely akár 16 métert is elérő ugrásaiban segíti. A cicákra jellemző módon dorombolni is tud, máskor fenyegetően morog, de ritkán hallani a hangját, nehogy elriassza a magas hegyvidéken ritka zsákmányt.

Két Amerikában tanult indiai zoológus két éve követi a veszélyeztetett hópárducok szokásait, illetve a helyi lakosság reakcióit. Eredményeikről az amerikai Journal of Zoology című szakfolyóiratban számolt be.

Hópárduc.
Lesben
© sxc.hu
A veszélyeztetett állatok listájára 20 évvel ezelőtt került fel. Az akkori ezres állomány közben ötezresre nőtt, ami örvendetes, ugyanakkor komoly anyagi kárt okoz a helyi lakosságnak. A kutatók egy 50 ezer négyzetkilométeres hegyi területen mérték fel a háziállat-állományban okozott károkat. Kiderült, hogy a hópárduc a tavasztól őszig szabadon engedett háziállatokat dézsmálja, azokat is főleg csak ott, ahol vadállatokat nem talál.

Érdekes módon az emberek negatív viszonyulása a ragadozókhoz nem állt arányban az okozott kár mértékével: csak a szegényebbek és a csak állattartásból élők gyűlölték a ragadozót. Ahol családonként évente átlagosan 1,2 állatot vesztettek, még támogatták a kormány párducvédő intézkedéseit.

Szegényebb környezetben helytelenítették az intézkedéseket - noha csak 0,68 volt a hópárduc által elvitt állatok száma - mert az elvesztett összeg egy fő félévi keresményének felelt meg. A csupán állattartásból élők személyes vetélytársnak tekintették a ragadozót, míg azok, akik földműveléssel is foglalkoztak, elnézőbbek voltak.

Különös módon, Indiában senkinek se jut eszébe vadászni a párducokra, pedig a bundájuk a feketepiacon eléri a 60 ezer dollárt - amennyit fél falu sem keres egy év alatt.

Kínában viszont a lelőtt hópárduc bundája azonnal a feketepiacra kerül, belső részeiből pedig tradicionális kínai orvosságok készülnek. Kazahsztán fővárosának, Almatinak a címerében ott lépdel a kazah vadászok bátorságát jelképező hópárduc, amely a volt szovjet köztársaságban változatlanul dicső vadászzsákmánynak számít. Félő, hogy nemsokára csak a címeren marad meg, ha nem hoznak védő intézkedéseket - írja az elementy.ru című orosz tudományos hírportál.