Fotometrikus módszer a tengeri roncsok azonosításában

Egy tengeri katasztrófa maradványai. Elmélyült vizsgálat

Az Égei-tenger keleti részében, Chiosz magasságában elsüllyedt hajón próbálták ki először az új technikát, amelyet a Massachusetts-i Woods Hole Oceanographic Institute (WHOI) fejlesztett ki. Az intézet már bizonyította szakértelmét annak a robotnak a megépítésével, amely megtalálta a Titanicot, vagy a Jason II-vel, amely a nagy óceáni mélységeket kutatja.

Először 2005 nyarán a görög vizekben megtalált Kr.e. IV. századi görög hajóról készítettek felvételeket az új technikával. A fából készült bárka, amely viharban süllyedhetett el, 400, borral és olivaolajjal teli agyag amfórát szállított. Amíg hagyományos módon való feltérképezéséhez több évi munkára lett volna szükség, a fotometrikus robot két nap alatt végezte el a feladatot: 7650 felvételt készített a 60 méter mélyen fekvő roncsról és magáról a rakományról.

Ezzel a technológiával a kutatóknak nem kell méricskélni, rajzolni, a kiemelésre és az elemzésre koncentrálhatnak. A júliusban készített felvételek alapján a görög régészek már folyamatosan végzik a tárgyak azonosítását – írta meg legutóbb az El País című spanyol napilap.

A legértékesebb információk, amelyeket ehhez hasonló roncsok adhatnak, az ókori tengeri útvonalakra vonatkoznak. A görög kulturális minisztérium és a Tengeri Kutatás Hellén Központja a következő tíz évben kutatása középpontjába a bronzkori, Kr.e 2500 és 1200 közötti Földközi-tengeri hajóutakat helyezte.