Ha valaki amúgy okos, de képtelen értelmezni a számokat

Kaliforniai és londoni kutatók szerint az emberi agy számolásért felelős területe a hány és a mennyi kérdésekre adandó válaszokkal foglalkozik. Brian Butterworth, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint ez a felismerés segítheti a diszkalkulia felismerését. A diszkalkuliában szenvedő embereknek az átlagosnál jobb lehet a nyelvérzékük, és a természettudományok, a művészetek, sőt néha még a matematika némely területén is kiválóak lehetnek. De nehézségeik vannak a számsorok felismerésében, és az időérzékük is kívánnivalót hagy maga után, némelyiküknek pedig a pénz kezelése is gondot okoz.

A kutatás során az agyi aktivitást vizsgálták az úgynevezett intraparetial sulcus agyterületen, amely a számokat tartalmazó információkat feldolgozza. A professzor magyarázata szerint kétféleképpen állapítható meg egy adott mennyiség: darabonként megszámlálva vagy egyben megbecsülve. Példaként azt hozta fel, hogy meg lehet számolni a teremben lévőket úgy is, hogy az ajtónál egyenként regisztrálják az érkezőket, és úgy, hogy megbecsülik a teremben lévők számát. Mindkét módszerrel nagyjából egyforma eredményt kell kapni.

Butterworth professzor a vizsgált személyeknek kék és zöld négyzeteket mutatott hol egymás után, hol egy időben. Mint kiderült, az agynak ugyanaz a területe aktiválódott. Azután négyzetbe, majd elmosódott téglalapba összerakva mutatták a négyzeteket, s ekkor az agynak egy másik területe aktiválódott: ahelyett, hogy darabonként számolta volna meg, egyben próbálta megbecsülni, hogy melyik színből mennyi látható. „Összehasonlítva az agyi stimulálás két típusát, sikerült meghatároznunk azt a specifikus részt, amely a dolgok mennyiségi megbecsüléséért felelős" – mondta a professzor. Véleménye szerint ez az agyi hálózat képezi a számtani tudás alapját, és ennek az elváltozása okozhatja a diszkalkuliát.