Szürke varjú. A város önkéntes kukása © jeffster.org |
Időnként elpusztítják az énekesmadarak fészkeit, tönkreteszik a városi emlékműveket és karmaikkal lekaparják a templomok arany kupoláinak bevonatát. Mindezek miatt a városi varjak számát kordában kell tartani.
A 90-es évek végén az ornitológusok 800 ezerre tették a Moszkvában élő varjak számát. A 90-es évek közepén, a rendszerváltás ínséges éveiben kevesebb élelmiszer került a szemétbe, s a varjak száma is jelentősen leapadt, de amint az emberek jobban kezdtek élni, a varjak ismét elszaporodtak: 2004-ben két négyzetkilométerenként átlagosan hatvan fészket találtak.
Moszkvában már sokszor próbálták csökkenteni a varjak számát, de városi környezetben nem tanácsos mérget kihelyezni, és a kilövés is veszélyes. Ha mégis sikerülne ideiglenesen visszaszorítani a varjak számát, ökológiai szerepüket átvennék a hasonlóan hulladékkal táplálkozó patkányok, ami nem túl vonzó alternatíva. A varjak visszaszorításához a legfontosabb a szemét eltakarítása, a kukák lezárása, a szemétdombok felszámolása, vagyis a város tisztán tartása lenne.
A madárinfluenza terjesztésében nem játszanak jelentős szerepet, ugyanis nehezen fertőződnek, hulladékhoz szokott szervezetük meglehetősen jól védekezik a kórokozókkal és parazitákkal szemben – mondta az ornitológus, aki szerint a kiirtásuk egyrészt nem lehetséges, másrészt nem vezetne semmi jóra, mert felborítaná a jelenlegi törékeny egyensúlyt.