Az agyas sáskák emlékeznek a jó falatokra

A magasabb rendű élőlények táplálékukat sok szempont alapján választják meg. Szerepet játszik az íz, a megszokás, és a táplálékfajtához kapcsolódó egyéb hatás. Az emberek és más gerincesek néha előnyben részesítenek olyan táplálékot, amire mint nehezen megszerezhetőre (költségesre) emlékeznek, vagy amit nélkülözés után ettek. Gerinctelen élőlények viselkedését még nem vették ilyen szempontból górcső alá, ezért az Oxfordi Egyetem három kutatója a sivatagi sáska (Schistocerca gregaria – Orthoptera: Acrididae) táplálék-választási módszerét tanulmányozta.

Amint arról a tudósok a Science amerikai tudományos folyóiratban beszámoltak, három napig alultáplált állapotban tartották a sáskákat, aztán két csoportra osztva jól etették őket. A táplálékot az egyik csoportnál mentával, másiknál citrommal illatosították, majd három nap elteltével megcserélték az illatosítást.

Második lépésben ismét két csoportra osztották a sáskákat, és az egyik csoportot jól táplálták, a másikat éheztették. Ezután következett a fő kísérlet: megfigyelték, hogy az éheztetett és a jól táplált sáskák a kétféle illatosított táp közül melyiket választják. Az esetek 70 százalékában a sáskák az éhezés után kapott táplálék-fajtát választották.

A jelenséget kétféleképpen lehet megmagyarázni. Lehetséges, hogy az éhezés eltorzítja a receptorok működését, és ilyenkor minden jó ízűnek tűnik. Az sem kizárt azonban, hogy az élőlények emlékeznek arra, hogy az adott élethelyzetben milyen fontos volt számukra az élelem. A kutatók azt gyanítják, hogy a rovarok esetében az első, gerincesek esetében a második változat igaz, de ez még további bizonyításra szorul.

Figyelembe véve a sáskák és a gerincesek közötti evolúciós távolságot, a hasonló viselkedés oka valószínűleg az ökológiai szükségszerűség.