Szerző:
Pulzár a Rák csillagképben. Újraírják a csillagászatot © NASA |
A csillagászok azt állítják, hogy ily módon kiszűrődik a kozmikus alapzaj, és lehetőségük van elcsípni a az eddig ismert legkisebb részecskéket, a neutrinókat.
A mai csillagászat a vizsgált égitestek felületéről származó fényre épül, míg a neutrínók egyenesen a csillagok és a feketelyukak belsejéből áramlanak a Földre, információkat szállítva azok szerkezetéről is.
Míg a legtöbb részecske vagy sugárzás elakad már néhány centiméternyi anyagban is, a neutrinók átszáguldanak a Földön. Több millió részecskéből csak néhány érdekli igazán a tudósokat, akik ezért speciális csapdát állítottak azoknak.
A franciaországi Toulonnál 2400 méter mélyen, Oroszországban a Bajkál tó jege alatt működik neutrino-receptor, az amerikaiak a Déli-sarkon, a japánok pedig egy elhagyott bányában tervezik hasonló szerkezetek elhelyezését.
„Az első neutrinókat húsz éve, 1987-ben érzékeltük, húsz éven belül pedig újraírhatjuk a csillagászatot” – mondta Thierry Stolarczyka, a touloni Antares projekt vezetője.